szabadalmi perek

Szabadalmakkal mindenhol találkozunk. Otthon, bevásárlás közben, munkahelyen, autóban, nyaraláskor. Sokszor ezeket észre sem vesszük, mert nem vagyunk bennük érintettek. De ha van egy piacképes ötletünk, akkor nem lehetünk elég óvatosak.

Az alábbiakban bemutatunk pár érdekes esetet, ami sok tanulsággal szolgálhat akár a feltalálóknak, akár azoknak, akik mások ötleteivel szeretnének babérokat aratni. Ezek a szabadalmi perek különböző módokon értek véget, de sok fejfájástól megkímélte volna magát mindkét fél, ha előrelátóan gondolkodnak.

Egy koncerten állva, vagy rádiót hallgatva gyakran csak a művészi élménnyel vagyunk elfoglalva. Hallomásból páran tudnak róla, hogy az úgynevezett zeneipar is kilóra veszi az előadókat és forintra számolja a másodperceket. Az már keveseknek jut eszébe, hogy már rég elmúltak azok az idők, amikor Dzsepettó mesterhez hasonló idős bácsik barkácsolnak forgácsporos műhelyekben. Manapság ebben is a nagyvállalatok professzionális termelésmenedzsmentje és kíméletlen költségoptimalizációja vette át az uralkodó szerepet. Akik nem mennek a szomszédba, ha védjegyekről, szabadalmi perekről van szó.

Szabadalmi perek

Nagyon tanulságos esetekkel találjuk szembe magunkat, ha szabadalmi perekről van szó és néha a feltaláló esett áldozatául ezeknek az eljárásoknak. Nincs ez máshogy a gitárgyártó cégeknél, ahol az ügyvédek sokszor fontosabb szerepet töltenek be, mint maguk a hangszerészek.
Itt a szabadalmi perek nem annyira a technológiára vonatkoznak, sokkal inkább a formavilágra. Ezt nem kell sokat magyarázni: egy bevált formát könnyebb eladni ismeretlen cégként, mintha hozunk egy újító szándékú, de kiforratlan tervrajzot. Persze ezen formák gyakran nem dizájnelemként funkcionálnak, hanem praktikus okokból lettek így megalkotva. Ahogy a kilincs sem véletlenül található az ajtón ott, ahol.

Gibson kontra PRSszabadalmi per

A PRS gitárok igen népszerűek zenész körökben, elég Al Di Meola-t, vagy Carlos Santana-t említeni. A Gibsonnál gyorsabb lenne, ha azokat sorolnánk, akik nem játszottak rajta. Mindenesetre az alábbi művészek örökre összefonódtak ezzel a patinás céggel: Jimmy Page, Angus Young, Slash, Radics Béla.

A Gibson gyár Les Paul típusú formája mindenki által ismert szimbólum lett, de nem csak a zeneiparban, hanem aki egy filmen, plakáton, fényképen látott gitárt, az nagy eséllyel találkozott vele. A Gibson beperelte a PRS-t, az ügyvédek által a leginkább hangoztatott érvként az szolgált, hogy egy sötét színpadon könnyen összetéveszthető a két hangszer, ezért a leendő vásárlók nem tudják egyértelműen beazonosítani a két gitárt. Az évekig elhúzódó pert a Gibson elvesztette, mert a bíróság szerint a PRS nem egyértelmű klónja a Les Paul típusnak és elég invenciót tartalmaz, hogy ne másolat legyen. A Gibson azért vesztette el a pert, mert ők a pontos műszaki rajzot védették le, de pár apró módosítás után ez már nem érvényes. Nem ritka látvány, hogy a nagy hangszerkiállításokon bizonyos cégek megbízottjai vonalzóval és sablonnal járják körbe a konkurens cégek standjait, azt méregetve, hogy felhasználtak-e tőlük valamilyen egyedi megoldást, a formatervezési minta megegyezik-e az eredetivel.

találmány levédése banner

Van Halen kontra Nikeszabadalmi perek

Eddie Van Halen a ’80-as években forradalmasította a gitárjátékot és olyan zenészek sikereiben kapott fontos szerepet, mint például Michael Jackson.

Van Halen kitalált magának egy mintát gitárjára, amihez két palack biciklifestékre és némi szigetelőszalagra volt szükség, hogy így megalkossa egyedi látványvilágát. Valószínűleg nem lett volna annyira népszerű ez a minta, ha nem pont Van Halené lett volna. Így azonban beivódott a popkultúrába. A Nike is látott ebben potenciált, ezért megalkotta a Dunk Lows modellt Van Halen beleegyezése nélkül. Van Halen ezzel „helyrehozhatatlan károsodást szenvedett a személyéhez köthető vizuális megoldásban”. Röviddel később Van Halen invencióját és jogait a bíróság elismerte és a Nike leállította a gyártást, Van Halen pedig tetemes kártérítést kapott.

Fender kontra Fender

szabadalmi perHa a Gibson mérföldkő a gitárok között, akkor a Fendert hívhatjuk világítótoronynak. Akár Jimi Hendrix-ről, akár Eric Clapton-ról, Jeff Beck-ről, Ritchie Blackmore-ról beszélünk, mindegyiküknél meghatározó szerepet játszottak a Fender hangszerei.

A Leo Fender alapította cég az ’50-es években kezdte szárnyalását, a világ első sorozatgyártott gitárját megalkotta. Nem sokkal később világméretű vállalatóriássá nőtte ki magát ez a cég. Idővel Leo Fender otthagyta cégét, mert túl konzervatívnak találta és szeretett volna újítani. Ezért létrehozta a G&L-t (George&Leo), ahol sokkal innovatívabb módon tudott hangszereket készteni.
A G&L egy időben „by Leo Fender” felirattal árulta portékáit, amit az általa alapított Fender vállalat nehezményezett, ezért Leo Fender halála után a Fender jogászai kiharcolták, hogy a „by Leo Fender” címke lekerüljön a hangszerről. Sokan kérdőjelezték meg ezután a Fender nem túl erkölcsös magatartását, de a G&L ennél nagyobb hírverést nem is kaphatott volna és ezrek szimpátiáját nyerte el a kis cég, amivel tovább nőttek az eladásai. Mindenesetre tanulságos, hogy a cégnév levédése és logó levédése után valakit “megfosztanak” a családnevétől

 

+1 Prince kontra Warner Brothers

Leo Fenderéhez hasonló történt a világhírű énekes Prince és Warner szabadalmi perBrothers vállalat között.
Prince előnytelen szerződést kötött a kiadóval. A “Prince” név levédése kapcsán nem volt elég körültekintő. Ezért 1993 és 2000 között a kiadó birtokolta a kizárólagos jogot a Prince-név használatához. Ami mellesleg nem művésznév, hanem Prince születési neve. Ennek akkor lett gyakorlati jelentősége, amikor Prince a kiadótól függetlenül szeretett volna albumot megjelentetni, de a saját nevét a kiadó nem engedte feltüntetni fel az albumokon. Ekkor alkotta meg az egyedi szimbólumát, mely T.A.F.K.A.P. néven került be a köztudatba. Szabad fordításban ez annyit tesz: A művész, akit korábban Prince-ként ismertek (The Artist Formerly Known As Prince).

 

A fenti példák egy speciális szakterülethez tartoznak, viszont tanulságként szolgálnak mindenkinek, akinek van egy piacképes ötlete, terméke. Fontos, hogy találmányunkat ilyen módon is megóvjunk. Ezzel nem csak anyagilag, de morálisan is bebiztosítjuk pozíciónkat. Egy-egy hasznos találmány erkölcsi, szakmai és anyagi elismerést is von maga után. Ne hagyja, hogy mások jogtalanul felhasználják ötletét, találmányát és nevét! Védesse le találmányát, ne csak itthon, külföldön is, így megelőzheti, megakadályozhatja, hogy megkárosítsák. Az ötlet levédése, találmány levédése, név levédése, márka levédése is mind-mind a tulajdonos védelmét és értékét szolgálja. Ha nemzetközi szinten is csábító termékkel rendelkezünk, akkor a nemzetközi szabadalmi bejelentés és nemzetközi védjegybejelentés is hasznos lehet.

 

Hazai, európai uniós és nemzetközi szabadalmi bejelentéssel és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Ha Önnek is fontos termékének levédése, kérjük keressen minket a kapcsolat menüpontban található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon emailt – , és készséggel válaszolunk kérdéseire.