gyors levédés

A gyors levédés minden magyar feltaláló álma. Azonban a bonyolult jogi procedúrák miatt a szabadalmi hivatal csak hosszas hónapok, évek után nyomja rá a pecsétet kérvényünkre. Az ügyintézés elnyújtása azonban sokkal veszélyesebb lehet, mint azt elsőre gondolnánk!

Akár órákon is múlhat!

Ki ne hallotta volna Bell és Gray történetét a telefon feltalálásáról, ahol Bell csupán 120 perccel előzte meg Gray-t. A történetről a keretes részben tudhat meg többet. Minden esetre azóta is intő jel ez a történet minden feltaláló számára, hogy eszünkbe ne jusson a fiókban pihentetni találmányunkat.

A gyors levédés manapság persze nem azt jelenti, hogy akár egy délután alatt megkapjuk az oltalmat, hiszen a védjegy – és szabadalmi ügyintézés heteket, hónapokat emészthet fel.

Ki segíthet a gyors levédés során?

A szabadalmi-, vagy védjegyoltalom elnyerését egy hosszas és bonyolult hivatali ügyintézés előzi meg, amely bonyolultsága sajnos bőven túlmutat azon, hogy azt laikusként “az utcáról” elintézzük.

használati mintaKönnyű lenne bürokráciát a szabadalmi hivatalt okolni ezért, de nemzetközi védjegybejelentés során is hasonló problémákba ütközhetünk, szóval nem a hazai rendszerben kell a hibát keresni.

A lassúság oka éppen az, hogy minden szabadalom, minden védjegy és minden használati minta más és más és a levédetés során éppen ezt kell megfogalmazni.

Jogi nyelvre átültetni és védetté tenni egy egyszerű logót, szlogent még könnyebb falat, de ha egy bonyolult használati minta, vagy technológiai eljárás az, amit szeretnénk a jogi nyelvezetre átültetni, akkor komoly fába vágjuk a fejszénket.

Bízzuk a szakértőre….

Ugyan nekünk is lehetőségünk van magunkat képviselni a levédetés során, azonban azt tudni kell, hogy csodaszámba tartoznak azok az esetek, amikor egy laikus olyan beadványt tud írni, mely minden tartalmi és formai előírásnak megfelel.

A legjobb esetben is rengeteg hiánypótlásra kell számítania annak, aki önmaga áll neki a szabadalmaztatási ügyintézésnek. Ez nem csak temérdek energiát, hanem meglehetősen sok időt és pénzt is felemészthet.

A szabadalmi eljárások ugyanis az iparjog alá tartoznak, ehhez pedig szakértő jogászra van szükségünk. A szakértő szó nem túlzás, hiszen manapság a jogi szakma roppant összetett és az ügyvédeknek muszáj specializálódniuk.

Ahogy a tanári szakmában is van aki történelemtanár, van aki matematikatanár, úgy az ügyvédeknél is van aki a polgári joghoz ért, van aki gazdasági, vagy éppen büntetjőjogi területen rendelkezik megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel.

A szabadalmi- és védjegyügyintézés területén pedig az iparjogi szakjogászok rendelkeznek kellő ismerettel, hogy az ide tartozó feladatokat megfelelő színvonalon ellássák.

találmány levédése banner

Milyen veszélyei vannak, ha nem kérünk segítséget?

A gyors levédés biztos nem sikerül, ha mi magunk szeretnénk eljárni. Pár bekezdéssel feljebb olvasható, hogy sok időnk, energiánk és pénzünk is rámehet erre. Azonban jóval nagyobb veszélyeknek is kiszolgáltatjuk magunkat és találmányunkat, ötletünket is.

Megelőznek minket

Az Egyesült Államokban már szinte külön szakmának számít szabadalmi” trollnak lenni. Ez a morálisan is erősen kifogásolható tevékenység azt jelenti, hogy valaki olyan találmányokat és szellemi termékeket kutat fel, amik már léteznek, de még nem kerültek levédésre. Amint talál egyet, azt gyorsan oltalom alá helyezi.

találmány)Ezt követően felszólítja az elővigyázatlan feltalálót, vagy céget, hogy fizessen súlyos összegeket azért, hogy továbbra is használhassa az adott találmányt, vagy logót, szlogent, cégnevet stb. Ha pedig nem fizetnek a trollnak, akkor hosszas pereskedésre számíthat az áldozat.

Magyarországon erre egyelőre kevesebb a példa, azonban nem lehetünk nyugodtak itt sem. Ugyanis a nemzetközi védjegybejelentés, vagy szabadalmaztatás során bármikor kaphatunk felszólítást egy külföldi ügyvédi irodától, hogy a mi évek óta használt logónkat valaki levédette pár hónapja és most követeli a jussát.

Itthon az a gyakoribb, hogy valakinek megtetszik a tevékenységünk, vagy egyes arculati elemeink és ezeket felhasználva konkurenciának lép fel. Sajnos nagyon nehéz bizonyítani azt, hogy ki találta ki az adott szellemi terméket, vagy találmányt, ha az nincsen kellő módon dokumentálva.

Véletlenül mást védetünk le, nem a találmányunkat

Elsőre hihetetlennek tűnik, de több példát is fel lehetne gozni erre az esetre. Sőt, ilyen fiaskó nem csak laikusokkal történik meg, hanem ügyvédekkel is, akik más területen ugyan nagy szakértelemmel rendelkeznek, de maguknak, vagy egy ismerősüknek szerettek volna segíteni, de végül többet ártottak, mint amit segítettek.

A szabadalmi hivatal ugyanis csak olyan dokumentumokat fogad el, amely nem csak jogi tekintetben, hanem az adott területre vonatkozó kifogástalan szakmaisággal van megfogalmazva, amely nem tűri meg a kétértelműséget vagy a  pontatlanságot.

 szabadalmi hivatalA gyors levédés kivitelezése ilyenkor természetesen lehetetlen. Ugyanis, ha kifogásolható adatokkal találkozik a hivatal, akkor tartalmi korrekcióra, vagy hiánypótlásra van szükség, aminek a vége gyakran hónapokon, vagy akár éveken át tartó levelezés lesz.

Ha jogi, vagy szakmai tekintetben nem vagyunk kellően felkészültek, akkor előfordulhat, hogy nem azt és nem úgy sikerül oltalom alá helyezni, amit szerettünk volna.

Több esetben előfordult, hogy a hosszas levelezés végére nem egy adott használati mintát sikerült levédetni (tehát egy adott forradalmi eljárást), hanem csak az adott gyártógép formatervét. Ez azt jelentette, hogy a konkurencia szabadon elkezdhette használni az adott technológiát, ha egy eltérő kinézetű géppel állt neki.

Laikusok számára ez nevetséges hibának tűnhet egészen addig amíg meg nem próbálnak önmaguk is sikeresen levédetni egy bonyolult technológiát.

Miért is forduljunk tehát szakértőhöz?

A fentiek tükrében sok magyarázatra már nem szorul ez. Egy tapasztalt, megannyi sikeres kérvénnyel és rutinnal rendelkező szabadalmi leírás készítőszámára egy megfelelő szakmai anyag megírása, szakmai és jogi szempontból is kifogástalan dokumentáció elkészítése szinte ujjgyakorlat lesz.

Amennyiben egy hozzáértőt bízunk meg, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyors levédést követően tényleg a saját ötletünk, szellemi termékünk kerül jogi biztonságba. Ezzel nem csak a hivatali eljárás idejét minimalizáljuk, de rengeteg energiánkat, időnket és pénzünket is megtakarítjuk, továbbá szavatoljuk, hogy a konkurenciánk ne előzhessen meg minket és a jövőben se használhassa fel a mi ötletünket!


Angliában van elég kisfiú

….tehát mi is történt Bellel, Gray-jel és a telefonnal?

A bejegyzésünket egy tanulságos történettel kezdtük, ahol Alexander Graham Bell és Elisha Gray versenyt futott az idővel és egymással is, hogy ki ér be előbb a szabadalmi hivatalba a telefon ötletével.

Egy hétfői napon, pontosabban 1876. február 14-én Bell megjelent a szabadalmi hivatal ajtajában a telefon terveivel, hogy azt szabadalmaztassa.

 

Két órával később ért oda Gray is, aki állítása szerint, már 1874-ben találta fel a készüléket.

találmány

A két találmány némileg különbözött egymástól, hiszen amíg Gray vevőegysége egy elektromágnessel működtetett membránt használt, addig Bell adó- és vevőegysége nem igényelte a plusz energiaforrás használatát.

Bell első kísérletei természetesen kudarccal végződtek, csak hosszas próbálgatás után találta meg a megfelelő rezgő tömeget. Ennek köszönhetően sikerült 1975. június 2-án elektromos úton közvetítenie a hangot. További kilenc hónapnak kellett eltelnie, mire az emberi beszéd továbbítása is megoldhatóvá vált.

 

A legenda szerint az első telefonüzenet Bell és kollégája között zajlott, mely az alábbi volt: “Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre.”

Bellék találmánya óriási technikai siker volt, de mégsem keltett nagy feltűnést az 1876-os philadelphiai világkiállításon, állítólag csak a brazil császár érdeklődését keltette fel és emiatt kapott aranyérmet.

Bell persze nem adta fel és hitt a találmányában. Fejlesztette és népszerűsítette a telefonkészüléket olyannyira, hogy sikerült a Bostont és Cambridge-t elválasztó 3200 méteren átívelő hálózatot létrehoznia.

Ezt követően tett ajánlatot az angol kormánynak, hogy szélesebb körben is szétterjeszthesse a hálózatot, de az angol parlament nem rajongott az ötletért és ezt válaszolták: “Lehet, hogy az amerikaiak tudnak ilyesmit hasznosítani, de Angliában van elegendő kisfiú, akikkel üzeneteket lehet küldeni. “

Ez nem vette el Bell és társai kedvét, mert 1877-ben a Bell, Watson, Hubbard, Sanders négyes Bostonban, megalapította a Bell Telefon Társaságot és megkezdték a tömeggyártást. A történet további részét pedig már ismerjük.

 

Ön is el szeretné kerülni a fejfájást? Szeretne biztosra menni, közben időt, pénzt és energiát is spórolni?

Ha szabadalmaztatáson, vagy védjegy bejelentésen töri a fejét, akkor keressen fel egy valódi szakértőt!

Jelentkezzen most ingyenes konzultációra, nehogy megelőzzék!

JELENTKEZEM AZ INGYENES KONZULTÁCIÓRA!