Rengeteg magyar feltalálót ismerünk, akiknek evidens, hogy jártak a legrangosabb kitüntetések, de a legismertebb, nem csak tudományos körökben népszerű és számon tartott díjat, a Nobel-díjat nem gyűjthették be.

Korábban is írtunk magyar feltalálókról, például itt, egyik cikkünkben pedig a magyar származású Nobel-díjasokra tértünk ki. Most azonban következzen egy olyan felsorolás, ahol -a teljesség igénye nélkül- azokat az elméket részletezzük, akik nem nyertek Nobel-díjat, noha rászolgáltak volna.

Eötvös Loránd

1848-ban Budán született, majd 1919-ben Budapesten hunyt el az ország egyik leghíresebb egyetemének névadója.

Édesapja, Eötvös József eleinte jogásznak szánta fiát, aki viszont a természettudományok iránt mutatott nagy érdeklődést és tehetséget. Heidelbergben tanult fizikát és ott is doktorált. A Budapesti Tudományegyetemen először elméleti, később a kísérleti fizika tanárként dolgozott.

A gravitációhoz fűződő alapvető törvényszerűségek, illetve a folyadékok felületi feszültségével kapcsolatos megfigyelések köthetők nevéhez.

A legnépszerűbb találmánya az Eötvös-inga, a tudományos kutatásban és a kőolajhelyek felderítésében is jelentős szerepet játszott.

Minden idők egyik legnépszerűbb és legnagyobb jelentőséggel bíró kutatóját háromszor is Nobel-díjra terjesztették, de egyszer sem ítélték neki oda.

Szilárd Leó

Budapesten született 1898-ban, tanult a Budapesti Műegyetemen és Berlinben szerezte meg doktori címét, ahol az entrópia (egy rendszer rendezetlenségi foka) és információ kapcsolatát kutatta, értelmezte.

A század egyik legnagyobb jelentőséggel bíró és legsokoldalúbb tudósának tartották. Szintén a nevéhez kötődik a nukleáris láncreakció lehetősége, továbbá az atomreaktorhoz kapcsolódó szabadalom is hozzá fűződik, továbbá az elemi részecskék gyorsítását lehetővé tevő eszköz elvét is Szilárd Leó alkotta meg.

De nem csak fizikában, hanem biológiában is alkotott, miszerint fontos eredményeket ért el különböző biológiai folyamatok, törvényszerűségek értelmezésében és vizsgálatában is.

Érdekes adalék, hogy egész munkásságában meghatározó szerepet töltött be Madách Imre Az ember tragédiája című műve. Többször is kiemelte, hogy gondolatainak alakulásában meghatározó szerepe volt ennek a könyvnek, sőt, az atombomba kifejlesztéséről szóló könyvében is említette Madách nevét).

Teller Ede

Budapesten született 1908-ban, de Németországban végezte az egyetemet. A tanulmányai után nem csak szerte Európában, de az Egyesült Államok egyetemein is tanított, előadott. Később a Lawrence Livermore Kutatólaboratórium igazgatója lett.

Rengeteg felfedezés kötődik a nevéhez a fizika és a kémia területéről (például a BET egyenlet, amiben a T-betű Tellert takarja, vagy akár a Jahn-Teller effektus).

Tellerről azonban mindenkinek az atom- és hidrogénbomba kifejlesztése jut eszébe, mely, ha rossz célokra is használták fel, a tudomány számára mérföldkő lett.

Még sokéves németországi és amerikai tartózkodása után is arról számolt be, hogy magyarul számol és magyarul gondolkodik.

Nem csak a tudományok vonzották, hanem a magyar kultúra is nagy hatást gyakorolt rá.1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tisztelebeli tagjává választották.

Kármán Tódor

Kármán Tódor Budapesten született és az édesapja, Kármán Mór álal alapított gimánziumban szerezte érettségijét. Ezt követően a Budapesti Műegyetemen szerezte meg mérnöki diplomáját. A magyarországi időszakot követően a göttingeni egyetemen dolgozott, majd az aacheni műgyetemet érintve az Egyesült Államokban lett professzor a CalTech-en.

Kármán Tódor nem csak tanított, hanem aktívan végzett kutatómunkákat is, melyre számos állami- és magánmegbízása volt.

Egyik kedvenc területe az aerodinamika, melyet a repülőgép-technológiában alkalmaztak sikerrel. Sok köze volt a hangsebességnél is gyorsabb repülőgépek kifejlesztéséhez.

Ha a Nobel-díjat nem is, de munkáinak köszönhetően rengeteg díjat és elismerést kapott Kármán Tódor, még az Egyesült Államok legrangosabb tudományos kitüntetését is a National Medal of Science-t is.

Teller Edéhez hasonlóan, ő is szoros kapcsolatban maradt a magyar kultúrával és a hazai tudományos élettel. Önéletrajzi könyvében külön fejezetet szánt a korábbi gimnáziumának és a hazai oktatási rendszernek.

Neumann János

Neumann János is Budapesten született 1903-ban és ő is külföldön futott be nagy karriert. Neumannal gyakran találkozunk “von Neumann”-ként is, hiszen édesapja 1913-ban a királytól nemesi címet és a margittai előnevet is megkapta.

Főleg a műszaki tudományokhoz kötjük Neumann nevét, ami azért is érdekes, mert eleinte a berlini egyetemen kémiát tanult és kémiából is szerezte meg a doktori címét Zürich-ben.

Ezt követően a göttingeni, berlini és hamburgi egyetemeken is dolgozott, majd viszonylag korai haláláig (1957) a new jersey-i Princeton University-n dolgozott professzorként.

A témakör sarokköveittette le a kvantumelmélet matematikai problémakörével kapcsolatban. Foglalkozott továbbá a játékelmélettel és a mesterséges intelligenciával is.

Neumann nevének halhatatlanságát azonban kétség kívül a modern elektronikus számítógép első lépcsőfokainak lefektetése garantálta. Habár ő is vitathatatlan eredményeket és a tudós világon belül hatalmas elismeréseket szerzett, ő sem kapta meg a Nobel-díjat.

Polányi Mihály, Bay Zoltán, Selye János

Polányi Budapesten szerzett orvosi diplomát és már egyetemista korában nagy érdeklődést mutatott a kémiai és a biokémiai területek irányában. Az orvosi mellé bölcsésztudományi diplomát is gyűjtött. Később ő is tanult külföldön, először Németországban, később Angliában tanult és dolgozott.

A Manchesteri Egyetemen a fizikiai kémia professzora volt és ezen a területen ért el jelentős eredményeket (abszorpció elmélet, makromolekuláris anyagok röntgenfiffrakciós szerkezetvizsgálata, kémiai reakciók mechanizmusa).

Bay Zoltán a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált, miután a debreceni Református Gimnáziumban érettségizett.

Később több németországi egyetemen és kutatóintézetben dolgozott. 1930-ben hazajött és a szegedi tudományegytem fizikai tanszékén kezdett dolgozni tanárként. Itthon az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaborát és a Műegyetem fizikai tanszékét is vezette. Itt ért el eredményeket a Hold visszhang-mérésekkel kapcsolatban.

Később a George Washington Egyetem professzora lett és folytatta kutató munkáját.

Itt a fénysebesség meghatározásával foglalkozott és új definíciót határoztak meg. Bay Zoltán Neumann Jánossal is aktív kapcsolatot ápolt, eredményeikkel kölcsönösen segítették egymás kutatásait. Nobel-díjat nem kapott, de számos elismerésben volt része, valamint a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli taggá választotta.

Selye János Bécsben született, de magát magyarnak vallotta, sőt, kanadai intézetében is sok magyar kutatóval dolgozott együtt. Selye János az alarm reakció vizsgálatával ért el jelentős eredményeket, amelyeket aztán az általános stressz-elméletben is felhasználtak.

A Nobel-díjat ugyan nem kapták meg a fenti tudósok, azonban sok tudományos áttöréshez kötődik a nevük. Hírük és elismerésük még bőven haláluk után is töretlen, ebben az is közrejátszik, hogy sok szabadalom létrehozásában működtek közre.

Amennyiben Önnek is van egy jó ötlete, terméke, védesse azt le. Egy szabadalom, vagy védjegy nem csak anyagilag térülhet meg sokszorosan, hanem halálunk után is biztosítja, hogy nevünk fennmaradjon.

Érdekli a szabadalmaztatás, védjegyeztetés folyamata? Tudjon meg róla többet, vagy jöjjön el személyes, ingyenes konzultációnkra, ahol szakértő kollégáink adnak választ kérdéseire!

Érdekel az ingyenes konzultáció!