Neumann János az Edvaccal

Az egész világon ismerik a magyar találmányokat, sok olyan találmány született magyar tudósoktól, feltalálóktól, amelyeket a mai napig használunk. Lehet, hogy eszünkbe sem jut a hétköznapokban, amikor egy tárgyat használunk, hogy annak feltalálója magyar,ezért most készítettünk néhány listát magyar találmányokról. Ha érdekel, mik azok a magyar találmányok, amik megváltoztatták a világot, vagy nagyon érdekes magyar találmányok, olvass tovább!

A Wikipédián, ha beütjük a magyar találmányok kifejezést, 34 db találatot láthatunk, a legjelentősebbeket, amikről talán már minden magyar hallott. Nézzük, mi ez a 34 találmány ABC sorrendbe szedve:

Bánki-turbina

Bűvös négyzetek

Dinamó

Eötvös-effektus

Eötvös-inga

Flavatar

Frommer Stop

Golyóstoll

Gömböc

Gyufa

Heller–Forgó-féle hűtőberendezés

Holográfia

Kálmán-szűrő

Kép korong

Keramit

Kocsi

Kodály-módszer

Laktobacillus védőoltás

LiTraCon

Majzik-háromszögpár

Neutronspinekhó

Nukleáris fegyver

Petzval-portréobjektív

Refluxpárna

Rubik-kocka

Rubik-gömb

Számítógép

Telefonhírmondó

Telefonközpont

A Török

Transzformátor

Változtatható kapacitású kondenzátor

Villamos fogyasztásmérő

Villanymotor

A felsorolásban több olyan találmány is fellelhető, amik megváltoztatták a világot, ezekből emelünk ki és mutatunk be most ki néhányat.

Magyar találmányok, amik megváltoztatták a világot, és a mai napig használatban vannak

A magyar feltalálók nagyszerűségét mi sem igazolhatja jobban, hogy olyan magyar találmányok születtek a világ történelme során, amelyeket a mai napig használunk és amik nélkül el sem tudnánk képzelni ma az életünket. Lássuk, mik ezek!

1. SzámítógépNeumann János az Edvaccal

Első helyen kell megemlítenünk Neumann János találmányát, a számítógépet, mert ez az a találmány, ami nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a világot. Neumann János Budapesten született 1903-ban, itt tanult a Budapesti Tudományegyetemen, később Berlinben folytatta a tanulmányait, végül az Egyesült Államokban professzorként helyezkedett el. Ott alkotta meg a világ első memóriával rendelkező számítógépét 1952-ben, EDVAC néven, ami világhírt is hozott neki. Érdekesség, hogy eredetileg az ún. Manhattan terv keretében dolgozott egy haditecnikai célokra fejlesztett számítógépen (ez volt az ENIAC, az amerikaiak első számítógépe), Neumann az ENIAC matematika és logikai részletének módosításában vett részt, és Neumann vezetésével előbb készült el az EDVAC, amelyet 1952-ben üzembe is helyeztek. 

2. Hologram/holográfiahologram kép a képen

A magyar találmányok sorában a következő találmány a hologram. Ez a XX. századi találmány Gábor Dénes nevéhez fűződik, és nap-mint-nap találkozhatunk vele például a papírpénzeken, bankkártyákon. Az eljárást Gábor Dénes 1947-ben dolgozta ki Angliában, ahol az elektronsugarak viselkedését tanulmányozta. Saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál várakozott, amikor kipattant a fejéből az ötlet. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amivel egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. 

Akkorban technikai korlátok miatt nem tudtak foglalkozni Gábor Dénes ötletével, egészen az 1960-as évekig, a lézer megjelenéséig csak laboratóriumi kísérletekeket folytattakak. Végül 1971-ben a holográfia módszeréért Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat kapott. 

A villanymotor látható a képetn

3. Villanymotor/elektromotor

Jedlik Ányos a következő a sorban, aki feltalálóként beírta magát a történelembe, ugyanis nem csak a villanymotor elkészítése fűződik a nevéhez, hanem a dinamó elve és a szódagép is magyar találmányok. Az első villanymotort 1825-ben készítette el Jedlik Ányos, aki elsősorban fizikatanár volt, de munkássága miatt polihisztornak is nevezhetjük. Éppen az elektromágnesek forgását akarta bemutatni a diákjainak, és miközben megalkotta a szemléltető eszközt, rájött arra, hogy az áramvezető is foroghat másik áramvezető körül. 

4. Dinamó/dinamó elve

Jedlik Ányos dinamója a biciklikeréknél

A dinamó feltalálását tartjuk általában Jedlik Ányos legfontosabb találmányának, de tudnunk kell, hogy nem magát a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem az öngerjesztés elvére jött rá, ez alapján írta le a világon elsőként a dinamóelvet. A dinamót a gépjárműipar használta fel, az 1960-as évek végéig a villamosokat és a személygépkocsikat is a dinamóelv alajpán épült motordinamók látták el energiával. Ma is használjuk, hiszen forgalomban vannak még olyan kerékpárok, aminek a lámpáját dinamó működteti. 

5. Golyóstoll

Golyóstollal írt "golyótoll" szöveg.Nagy szerencse, hogy Bíró László magyar újságíró feltalálta a golyóstollat, hiszen még még mindig a gyakran kifolyó töltőtollat használnánk, ha ezt a szívességet nem teszi meg.

A golyóstoll feltalálására már azelőtt is voltak kísérletek, hogy bekerült volna a magyar találmányok közé. Az 1800-as évek elején látott napvilágot az első olyan toll, amiben már tinta is volt, 1884-ben egy New York-i biztosítási ügynök készítette el az első töltőtoll terveit, viszont olyan tollat senkinek nem sikerült megalkotnia, ami nem kente össze a papírt. Első golyóstoll-szabadalmát Bíró László József töltőtoll néven jelentette be 1938. április 25-én a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, azonban ez még nem a végleges változat volt. Később a családja biztonsága érdekében külföldre menekült, Argentínában folytatta a kísérletezést testvére György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek segítségével. Itt készült el a végleges változata a golyóstoll-nak, amire végül Bíró László 1943. június 10-én kapott szabadalmat Argentinában. Régies nevén Bíró-tollnak is nevezik ezt a mára elengedhetetlen kelléké vált eszközt. 

6. Biztonsági gyufairinyi jános gyufája

Nem hagyhatjuk ki a magyar találmányok felsorolásából a biztonsági gyufát, mert bár ma már kevesebbet használjuk, mint korábban, azért még a mai napig is sok háztartásból nem hiányozhat a biztonsági gyufa, amit Irinyi Józsefnek köszönhetünk. A biztonsági gyufa abban különbözik a korábbi gyufáktól, hogy zajtalan és robbanásmentes, Irinyi János vegyészhallgató korában szabadalmaztatta 1836-ban. Érdekes tény, hogy a találmányát és a gyártási jogokat Irinyi János eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki meg is gazdagodott a biztonsági gyufa gyártásán, ezzel szemben Irinyi szegénységben halt meg. 

7. C-vitamin

Talán ez a legismertebb a világon a magyar találmányok közül, ha bárkit megkérdezünk, tudni fogja, hogy a C-vitamint egy magyar feltaláló, Szent-Györgyi Albert fedezte fel, ráadásul egy véletlen folytán!

A C vitamin felfedezéséig főleg a tengerészek életét keserítette meg a skorbut nevű betegség. Az aszkorbinsavat, ami a skorbut ellenszere (ebből is adódik a neve) Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta a világon először. Felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat is kapott, így ő lett az első magyar Nobel-díjasunk. Szent-Györgyi Albert a Budapesti Tudományegyetem orvosi szakának befejezése után Cambridge-ben szerezte meg második orvosi diplomáját, és 1931-ben tért haza Magyarországra. Itthon a Szegedi Tudományegyetem orvosi-vegyészeti intézetének professzora lett, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi karában dolgozott tanárként. A hagyomány szerint nem szerette a felesége által rendszeresen csomagolt paprikát, de mivel nem akarta kidobni, elkezdte vizsgálni, így fedezte fel végül a C-vitamint. Érdekesség, hogy az 1941. június 13-án jelentette be a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, azóta ez a nap, június 13-a Magyar Feltalálók Napja. 

Érdekes, hasznos magyar találmányok

Az alábbi találmány inkább érdekessége miatt került be magyar találmányok  válogatásunkba, lássuk, mi ez!

GömböcGömböc, amelynek a tudósok szerint a létezése fizikai képtelenség.

Az most következő találmány legnagyobb érdekessége, hogy a tudósok szerint a létezése fizikai képtelenség. Ennek mondott ellen Domokos Gábor és feltalálótársa Várkonyi Péter, akik ketten együtt 2007-ben megalkották a “gömböc” elnevezésre hallgató magyar találmányt. A találmány lényege, hogy egyetlen stabil helyzete van, vagyis akárhogy is tesszük le, mindig megtalálja egyetlen egyensúlyi helyzetét. Ezzel a gömböc lett a világon az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, tehát összesen két egyensúlyi pontja van. Ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. 

Az üvegbetona Time Magazin 2004-es számába, az év legnagyobb találmányai között is helyet foglaló üvegbeton

A magyar találmányok zsenialitását bizonyítja a következő magyar találmány, az üvegbeton, ami nemcsak érdekes, de hasznos is, méghozzá az építőipar területén. Az üvegbeton ötlete Losonczi Áron építészmérnök találmánya, amit 2001-ben szabadalmaztatott “LitraCon” néven. Ez a találmány azért is váltott ki nagy visszhangot, mert egyrészt rengeteg nemzetközi díjat kapott érte a feltaláló, másrészt nagyon sokan szerették volna ellopni az ötletét, főként gigavállalatok. Szerencsére nem sikerültek a próbálkozások a védjegybitorlásra, az üvegbeton a 2001-es szabadalmaztatás során új nevet is kapott, angol neve után Light Transmitting concrete (világítótestek), rövidítve LitraCon, amivel bekerült a Time Magazin 2004-es számába, az év legnagyobb találmányai közé. 

Ha szeretne még többet olvasni magyar találmányokról, nézze meg a Legújabb magyar találmányokról írt cikkünket, amiben olyan találmányokról is szó van, amiket még Magyarországon sem ismer mindenki! 

Ha Önnek is van hasonló ötlete, találmánya, ne habozzon, görgessen lejjebb és írjon nekünk!