Azt már a kisgyerekek is tudják, hogy sok Nobel-díjat nyert feltaláló született Magyarországon, vagy van magyar kötődése.

Ez a téma rengeteg vitát szül még a mai napig, hiszen a magyar származást mindenki máshogy értelmezi. Illetve a Nobel-díj nyertesei közt is van, aki itt született, de külföldön hunyt el, illetve olyanra is van példa, hogy külföldön született, de magyar származásúnak vallotta magát.

Rendszerint előfordul ezekben a párbeszédekben Nikola Tesla neve, aki a Trianon előtti Magyarország területén született, ennek ellenére szerb származásúként tekintett magára. Noha Tesla élt, dolgozott és barátokat is szerzett Magyarországon, mégsem ő jut először eszünkbe, ha magyar feltalálókat kell mondanunk.

Most induló sorzatunkban azokat a magyar származású feltalálókat, kutatókat gyűjtöttük össze, akik Nobel-díjat nyertek.  

Lénárd Fülöp, fizikai Nobel-díj, katódsugarak  (1905)

Pozsonyi születésű volt Lénárd Fülöp, aki egyetemi tanárként tevékenykedett a fizika területén, azon túl a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Munkássága során főleg a kísérleti fizika területén alkotott maradandót.

Az 1800-as évek második felében született Lénárd családja ugyan németül beszélt, ő maga azonban magyar iskolába járt és magyar nevelést is kapott. Eleinte borkémiával foglalkozott borkereskedő apja hatására, de azzal viszonylag gyorsan felhagyott, mert más irányban nagyobb érdeklődést mutatott.

Ekkor költözött Budapestre, ahol kémiát és matematikát hallgatott és egészen a doktori címig vitte. Eötvös Loránd közreműködésével a budapesti egyetemen is dolgozott egy rövid ideig.

Ezt követően Németországban dolgozott és a katódsugarakat kutatta. Róla lett elnevezve az úgynevezett “Lénárd-ablak”, ahol egy vékony fémfólián át sikerült kivezetnie katódsugarakat. Ez nagy áttörés volt, mivel korábban úgy vélték, hogy az atomok áthatolhatatlanok és a fémek atomjai sorosan illeszkednek egymáshoz.

Munkássága rengeteg tudományos cikke és két könyve is megjelent. Ugyan élete java részében külföldön dolgozott, egész életében szoros kapcsolatban állt a Magyar Tudományos Akadémiával.

találmány levédése banner

Bárány Róbert, orvosi Nobel-díj, fülben lévő egyensúlyszerv (1914)

Bárány Róbert magyar származású osztrák orvosként dolgozott és a belső fülben lévő egyensúlyszervvel történő kutatásaiért, eredményeiért kapott elismerést 1914-ben.

Bárány egész munkássága a fülészet és az ideggyógyászat körül zajlott. Ő fejlesztette ki a Bárány-féle forgószéket is, melyet a mai napig használnak pilótatréning során, vagy az utazási betegség kezeléséhez, illetve egyéb egyensúlyvizsgálatokhoz.

Nem kizárólat Nobel-díjat kapott, hanem több rangos szakmai kitüntetést is gyűjtött. Politzer díjat kapott Bostonban 1912-ben, Guyot-díjat 1914-ben, sőt 1925-ben a svédországi Orvostársaság Jubileumi Érmével is gazdagodott kitüntetéseinek sora.

Egy klinikai tapasztalat keltette fel figyelmét. Betegeinél sok esetben alkalmazott fülöblítést és megfigyelte, hogy több páciense megszédül az öblítést követően. Langyos vízzel való öblítésnél nem, meleg és hideg víz alkalmazásakor azonban igen.

Ezt az okozza, hogy a belső fül járataiban lévő folyadék mennyisége a testhőmérséklettel megegyezik, körülbelül 37 fokos. Ez, eltérő hőmérséklet hatására, áramlani kezd és más járatokba jut el, ennek köszönhető a szédülés.

A Nobel-díjat tehát a “vesztibuláris apparátus (ez a fülben lévő egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért” kapta.

Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy), kémiai Nobel-díj (1925)

Zsigmondy 1865-ben született Bécsben, magyar származású, de önmagát osztráknak valló kémikus.

Édesapja Bécsbe költözött magyar származású fogorvos volt és sok sebészeti műszert feltalált. Törekedett rá, hogy gyermekei minél mélyebb ismereteket szerezzenek a természettudományokban.

1908-ban lett a Göttingeni Egyetem Szervetlen Kémiai Intézetének dolgozója, ahol kémiát tanított. Itt a tanítás mellett foglalkozott saját találmányával (rés-ultramikroszkóp, melyről jobb oldalt látható kép), valamint feltalálta a membránszűrőt és az ultraszűrőt is, amely arra szolgál, hogy baktérium méretű részecskéket válasszon el egymástól.

Nobel-díját a “kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért” kapta. A jutalmazással járó pénzt a göttingeni egyetemre költötte, ahol a kutatólabort fejlesztette.

Nyugdíjba vonulása után pár hónappal elhunyt, emlékét nem csak a tudóstársadalom, hanem a Holdon található egyik kráter (Zsigmondy) neve is őrzi.

Szent-Györgyi Albert, orvosi Nobel-díj, (1937)

Sorozatunk első fejezetének legismertebb tagja vitán felül Szent-Györgyi Albert (születési nevén Szentgyörgyi Albert Imre). Budapesten született 1893-ban, 93 évvel később az amerikai Massachusetts-ben hunyt el.

Nem csak Magyarországon tett szert hatalmas elismerésre, de a magyaron kívül a szovjet és az Egyesült Államok tudományos akadémiájának is tagja volt.

1930-as években Szegeden izolálta a C-vitamint, majd a P-vitamint. Később munkatársaival nagy eredményeket ért el az izomműködés biokémiájának megértésében.

Munkáit 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták, majd 1940-41 között a Szegedi Tudományegyetem (akkori Horthy Miklós Tudományegyetem) első rektora lett.

A II. világháborúban az ellenállási mozgalom kiemelt tagja lett, az un. “Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Természetesen a német megszállást követően bujkálnia kellett, de a háború után ismét aktív közéleti szerepet vállalt.

1947-ben az USA-ba,  Massachusetts-be emigrált, ahol haláláig tevékenykedett. Itt hozott létre egy alapítványt is, mely a rák kialakulását kutatta, valamint az izomműködés biokémiáját.

1955-ben lett amerikai állampolgár, majd egy évvel később az Amerikai Tudományos Akadémia, újabb egy évvel később az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

Amerikai tartózkodását csupán kétszer törte meg azzal, hogy Magyarországra látogatott, egyszer a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadásán vett részt, majd 1978-ban a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttség tagja volt.

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díj mellett Corvin-koszorút kapott, Kossuth-díjat, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetését, az Albert Lasker-díjat is, valamint számos neves egyetem díszdoktori címével is kitüntették.

A Nobel-díjat mindenki ismeri és elismeri. Azonban nem csak éveken át tartó tudományos munkával lehet beírni nevünket a történelemkönyvekbe. Már egy egyszerű ötlettel is maradandót alkothatunk, ha az hasznosnak bizonyul.

 

Ilyen esetben azonban úgy tudjuk garantálni, hogy végérvényesen hozzánk kössék a találmányt, ha gondoskodunk ötletünk oltalom alá helyezéséről.

Tudjon meg többet a

szabadalmaztatásól és a védjegy alá helyezésről!