"A letett, zárt borítékban a letevőnek visszaadott műpéldánnyal, illetve a műjegyzékbe vételről kiállított igazolással szerzői jogvitákban nyújt bizonyítási segítséget. Letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), Szerző(k) a műjegyzékbe vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak, vagy letétként elhelyeztek.
A műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel  vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogról szóló törvény." (1999. évi LXXVI. tv., Szjt)

Az önkéntes műnyilvántartás előnye, hogy a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.

Az önkéntes műnyilvántartás bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett.

Mi az önkéntes műnyilvántartás célja?

önkéntes műnyilvántartásA művek jegyzékbe vétele önkéntes. Célja csak annyi, hogy teljes bizonyító erejű magánokirattal (Igazolás) igazolja azt a tényt, hogy az adott mű a műjegyzékbe vétel időpontjában a műjegyzékbe vétel szerinti tartalommal létezett, és elősegíti a szerzőség, valamint a mű azonosíthatóságának bizonyítását. A műjegyzék és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás szerzőségi vélelmet az Szjt. 94/B.§ alapján nem keletkeztet, és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás nem minősül közokiratnak. 

Mire való, mire jó az önkéntes műnyilvántartás?

Kiknek ajánlott az önkéntes műnyilvántartás?

A szerzői jogi védelem a mű létrehozásával jön létre, azonban jogvita esetén felmerülhet a probléma, hogy ki a szerző és mikor hozta létre a művét. Elvileg az tekinthető szerzőnek, akinek a neve a művön szerepel, plágium esetén viszont igazolásra lehet szükség annak bizonyítására, hogy a felek közül kihez tartozik a mű. Például ha a művet/műveket körülbelül egy időben publikálták és külön-külön is nyilvánosságra hozták őket, a műpéldányokon két külön szerző neve szerepelhet. Emiatt azoknak érdemes az önkéntes műnyilvántartás, akik szeretnék licenciába adni a művüket, illetve számítanak egy esetleges jogvitára.

Az önkéntes műnyilvántartás tulajdonképpen egy eszköz arra, hogy megkönnyítsük a bizonyítást, a nyilvántartásba vett műhöz kapcsolódó szerzői jog jogosultjának személyére és a mű létrehozásának idejére vonatkozóan. Mivel az önkéntes műnyilvántartás köziratnak minősül, ezért ha az adott művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartásba vette, akkor az teljes körűen bizonyítja az adott határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. 

A közirat fogalma

A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját .

Ez a védelem az önkéntes nyilvántartásba vételi kérelem időpontjától fog fennállni, amennyiben a művet nyilvántartásba veszik.

A bíróságok a bizonyítási eljárások során szigorúak, főleg az olyan művekkel kapcsolatban, ahol a szerző neve nincs feltüntetve, vagy nem egyértelmű a szerző személye (pl. számítógépes programok, vagy honlapok esetén), ezért ilyen esetekben nagyon hasznos az önkéntes műnyilvántartás megléte. 

Mit lehet önkéntes műnyilvántartásban vetetni?

Önkéntes műnyilvántartásban lehet venni az önmagukban nem szabadalmaztatható ötleteket, eljárásokat, például egy találmány esetén, amikor a fejlesztés még kezdeti stádiumban van, a későbbi feltaláló már az ötletről leírást készíthet és önkéntes műnyilvántartásba helyezheti. Később még részletezzük, milyen műveket lehet önkéntes műnyilvántartásba vetetni.

Mikor érdemes más országban is önkéntes műnyilvántartásba vetetni egy művet?

Mivel a szerzői jog, akárcsak a többi szellemi tulajdonjog, területi hatályában korlátozott, de a Berni Uniós Egyezmény értelmében (melynek ma már több mint 170 ország a tagja) bármely tagállam állampolgárainak megjelent művei minden más tagállamban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illető állam saját állampolgárainak biztosít. Ha a szerző más országban szeretné forgalmazni vagy használatba adni a művét, és egy esetleges jogvita esetében el akarja kerülni azt a hosszadalmas és bizonytalan eljárást, amíg  pl. magyar önkéntes műnyilvántartást ott elismerik, érdemes fontolóra venni az adott ország saját műnyilvántartásának igénybe vételét is. 

Hol lehet egy művet önkéntes műnyilvántartásba vetetni?

Ma Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az a szerv, ahol az adott műveket önkéntes műnyilvántartásba lehet vetetni, korábban, - 2006 előtt - ezt a feladatot a közös jogkezelő szervezetek, név szerint az  ARTISJUS és a FilmJus látta el. 

Mennyire védik meg a magyarok a szellemi tulajdonukat?

Egy jogtudományi publikációban közölt statisztika szerint (d. Dr. Takó Sándor: A filmkészítés folyamatát övező polgári jogi kérdések, különös tekintettel a szerzői jogra. Iparjogvédelmi Szemle, 119. évfolyam 1. szám, 2014. február, p. 18-19) Magyarországon évente néhány száz mű kerül önkéntes műnyilvántartásba. Az USA-ban (ahol copyright registry-nek hívják ezt a nyilvántartást) évente több, mint 500 ezer művet jegyeznek be, ami a magyarnak nagyjából 60x-osa, és még akkor is jóval magasabb az egy főre jutó arány, ha figyelembe vesszük a két gazdaság méretének különbségét is. Ez a statisztika azt mutatja, hogy a magyar társadalom nem védi eléggé a szellemi tulajdonát. 

2021. szeptember 8-án a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Világgazdaság közös konferenciát tartott, ahol Pomázi Gyula (SZTNH elnök) többek között arra figyelmeztet, hogy Magyarország akkor tud erős lenni, ha a szellemi tulajdon védelme is erős. Itt az EU-va hasonlították össze a szellemi tulajdon védelmét, és az eredmény az volt, hogy az oltalom használata kkv-kra vetítve az unióban 8,8%, Magyarországon alig 3%.

Szoftver önkéntes műnyilvántartásba vétele

A szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció, legyen akár forráskódban, akár tárgykódban, vagy bármilyen más formában rögzítve, szerzői jogi védelem alatt áll. Ez a szerzői jogi törvényben található megfogalmazás technikailag annyiban meghaladott, hogy a forráskód-tárgykód szétválasztás eleve csak bizonyos szoftvertípusoknál értelmes, és a modern webes környezetben némileg idejétmúltnak tekinthető, hiszen manapság a szoftver jóval többféle dolgot takarhat, mint forráskódot és az abból lefordított bináris állományt, a törvény bármilyen más formában fordulata alapján ugyanakkor ezek a szoftverek is szerzői jogi védelem alá tartoznak. Ez a védelem a mű létrejöttéhez kötődik, ennél fogva a szoftver fejlesztőjét, mint szerzőt a szoftver megalkotásától fogva megilletik a szerzői jogok. A szoftvereket nem szükséges külön levédetni, viszont érdemes őket önkéntes műnyilvántartásba helyezni, ami elősegítheti a bizonyítást egy későbbi vitás helyzetben. 

azok SZTNH előtt történő önkéntes műnyilvántartásba helyezése segítheti elő a bizonyítást egy későbbi vitás helyzetben. Fontos kiemelni, hogy a programfejlesztő folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan alkotásokat, amelyek külön-külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek, vagyis nem csak a befejezett szoftver, hanem az annak fejlesztése során létrehozott egyes alkotáselemek is elérhetik a szerzői jogi védettség szintjét.

Végül is mi a funkciója az önkéntes műnyilvántartásnak?

Ahogy láthattuk, az önkéntes műnyilvántartás célja nem feltétlenül csak az, hogy a szerző személyét bizonyítsa. Amennyiben természetes személy kerül szerzőként feltüntetésre az önkéntes műnyilvántartásba, akkor a nyilvántartás valóban bizonyítja, hogy ki a szerző, viszont jogi személy esetén az önkéntes nyilvántartás bizonyítja a szerzői jog jogosultjának személyét és igazolja, hogy adott időpontban a mű már létezett és az ahhoz fűződő jogok az az adott személyt illették.

Mi vehető műjegyzékbe, önkéntes műnyilvántartásba?

Műjegyzékbe vehető művek - a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott, borítékban történő lezárásra vagy számítógépes archiválásra alkalmas szerzői művek:

az irodalmi (pl.: szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, írásban vagy hang-, illetve képfelvételen rögzített, nyilvánosan tartott beszéd vagy előadás, számítógépi programalkotás (akár felhasználói program, akár operációs rendszer) és a hozzá tartozó dokumentáció, színmű, zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, zenemű, szöveggel vagy anélkül, rádió- és televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű, rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás és annak terve, fotóművészeti alkotás, térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes  terve, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás és annak terve, jelmez- és díszletterv, ipari tervezőművészeti alkotás.

A műjegyzékbe - vagyis önkéntes műnyilvántartásba - vehető művekkel és a műjegyzékbe vétellel kapcsolatban fontos előírásokat tartalmaz a szerzői jog törvénye és a Polgári Perrendtartás (Pp.).

Általános tudnivalók a önkéntes műnyilvántartásról:

A tanúsítvány sem szerzői jog, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.
A nyilvántartásba vett irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

Nem állnak szerzői jog védelme alatt:

  • a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények, az ügyiratok, valamint a kötelező szabványok és más hasonló rendelkezések;
  • a tények, napi hírek;
  • az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek (egy mű részeként sem);
  • a folklór kifejeződései.

Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jog védelme kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.

Önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Ha Önnek is fontos termékének levédése, kérjük keressen minket a kapcsolat menüpontban található elérhetőségek valamelyikén - hívjon telefonon vagy írjon emailt -, és készséggel válaszolunk kérdéseire.

Akik már minket választottak

és még sokan mások…

Legyen Ön a következő!