"A letett, zárt borítékban a letevőnek visszaadott műpéldánnyal, illetve a műjegyzékbe vételről kiállított igazolással szerzői jogvitákban nyújt bizonyítási segítséget. Letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), Szerző(k) a műjegyzékbe vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak, vagy letétként elhelyeztek.
A műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel  vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogról szóló törvény." (1999. évi LXXVI. tv., Szjt)

Mi az önkéntes műnyilvántartás célja?

önkéntes műnyilvántartásA művek jegyzékbe vétele önkéntes. Célja csak annyi, hogy teljes bizonyító erejű magánokirattal (Igazolás) igazolja azt a tényt, hogy az adott mű a műjegyzékbe vétel időpontjában a műjegyzékbe vétel szerinti tartalommal létezett, és elősegíti a szerzőség, valamint a mű azonosíthatóságának bizonyítását. A műjegyzék és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás szerzőségi vélelmet az Szjt. 94/B.§ alapján nem keletkeztet, és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás nem minősül közokiratnak. 

Mi vehető műjegyzékbe?

Műjegyzékbe vehető művek – a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott, borítékban történő lezárásra vagy számítógépes archiválásra alkalmas szerzői művek:

az irodalmi (pl.: szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, írásban vagy hang-, illetve képfelvételen rögzített, nyilvánosan tartott beszéd vagy előadás, számítógépi programalkotás (akár felhasználói program, akár operációs rendszer) és a hozzá tartozó dokumentáció, színmű, zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, zenemű, szöveggel vagy anélkül, rádió- és televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű, rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás és annak terve, fotóművészeti alkotás, térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes  terve, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás és annak terve, jelmez- és díszletterv, ipari tervezőművészeti alkotás.

A műjegyzékbe vehető művekkel és a műjegyzékbe vétellel kapcsolatban fontos előírásokat tartalmaz a szerzői jog törvénye és a Polgári Perrendtartás (Pp.).

Általános tudnivalók:

A tanúsítvány sem szerzői jog, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.
A nyilvántartásba vett irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

Nem állnak szerzői jog védelme alatt:

  • a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények, az ügyiratok, valamint a kötelező szabványok és más hasonló rendelkezések;
  • a tények, napi hírek;
  • az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek (egy mű részeként sem);
  • a folklór kifejeződései.

Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jog védelme kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.

Önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Ha Önnek is fontos termékének levédése, kérjük keressen minket a kapcsolat menüpontban található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon emailt -, és készséggel válaszolunk kérdéseire.