Szabadalmi hivatal

A Szabadalmi hivatal, vagyis hivatalos nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke 2017. március elseje óta dr. Luszcz Viktor Stanislaw.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelmét szolgáló felelős magyar kormányhivatal.

Jelenlegi székhelye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal korábbi székházában található Budapesten a II. János Pál pápa téren, ügyfélszolgálata az V. kerületi Akadémia u. 21. alatt található.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghatározás alapján a“szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások és a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a védjegy, szabadalom, ötlet, szellemi tulajdon, találmány levédése során vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.

A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.(forrás sztnh.gov.hu)

A szabadalmi hivatal feladat- és hatásköre

A szabadalmi hivatal fő A szabadalmi törvény alapján a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozik a szabadalmi törvény (Szt.) 115/G. § szerint:

    • az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;
    • a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;
    • az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
    • a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
    • a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működtetése (külön jogszabály alapján), emellett egyéb módon való közreműködés a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;
    • a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;  
    • a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása;
    • annak az elősegítése, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület feladata, hatásköre

  • a hamisítás elleni országos stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
  • a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
  • a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
  • tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
  • a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
  • javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.

A szabadalmi hivatallal szorosan együttműködnek a szabadalmi és védjegyeztetési szakértők.

A szellemi tulajdon óvásának a célja a gondolkodó, alkotó elme által megalkotott és létrehozott találmányok, művészeti, irodalmi és tudományos alkotások, tudományos felfedezések, innovációk, illetve ipari, tudományos, irodalmi, művészeti tevékenység elismerése, anyagi, jogi, erkölcsi védelmét jelenti.

Ennek végrehajtására a hazai és nemzetközi törvények és rendelkezések adnak lehetőséget. A szellemi tulajdon megóvása érdekében létrehozott szabályrendszert a polgári jog tartalmazza. Ennek célja, hogy létrejöjjön az az egyensúly, ami az innovatív megoldások és kreatív elmék működését és létrehozását biztosítja.

Hogyan vehetem igénybe a szabadalmi hivatal szolgáltatásait?

A szabadalmi hivatal, akárcsak a többi hivatal, a lakosság számára nyitva van. Tehát az félfogadási időben magunk is felkereshetjük bizonyos osztályait: ügyfélszolgálat, iktató, iparjogvédelmi lajstromvezetési osztály, Frecskay János Szakkönyvtár.

Frecskay János (Pest, 1841. május 1. – Budapest, 1919. október 13.)

Technológiai író, levéltárnok, nyelvész, újságíró, az ipar és az iparjogvédelem magyar szakmai nyelvének alakítója.

Frecskay János tanári pályára készült, majd hat évig tanító volt Pesten, ezt követően újságíró lett; 1866-tól A Honnak volt munkatársa, később segédszerkesztője. Később a Kereskedelmi Minisztérium szabadalmi levéltárában levéltárosként dolgozott. 1892-ben könyv- és térképtári főigazgatóvá, 1895-ben pedig a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal főigazgatójává nevezték ki, ahol megbízást kapott a Szabadalmi Közlöny szerkesztésével.

Már fiatal újságíróként kezdte gyűjteni a mesterségek műnyelvének anyagát, melyet a négykötetes Találmányok könyvében (1877–1880) publikált. Az MTA a könyvének hatására kültagjává fogadta és megbízta a Mesterségek szótára megírásával. Ezt követően a Mesterségek könyvtára c. könyvet készítette el, majd a Tanulmányok Leírása c. havi folyóiratát szerkesztette tizennégy évig.

forrás: wiki

Amennyiben szabadalmat, védjegyet szeretnénk oltalom alá helyezni, akkor annak ügyintézésében mi magunk is eljárhatunk, de jobb kétszer meggondolni, hogy tapasztalat nélkül vállaljuk-e a procedúrát. Az oltalom alá helyezés során ugyanis nem csak egy rövid formanyomtatványt kell kitölteni, hanem egy meglehetősen részletes feltételrendszernek kell eleget tennünk.

Ebben benne van, hogy a már meglévő védjegyekkel, szabadalmakkal nem lehet egybeesés, illetve a beadványunknak jogi környezetben is pontosnak, kizárólagosnak kell lennie, hogy később ne lehessen azt “kiforgatni”, szándékosan “félreértelmezni”.

Ebben tud segíteni egy szabadalmi ügyintéző, aki segít kapcsolatot tartani a szabadalmi hivatallal, illetve munkánkat elvégzi. Ennek nem csak kényelmi előnyei vannak, hanem roppant biztonságos is. Sajnos gyakori, hogy formai hibák miatt elutasítják a magánbejelentők kérvényeit. Szinte a fehér hollónál is ritkább, hogy elsőre sikerül oltalom alá helyezni szellemi termékünk.

Ez nem csak azért gond, mert ilyenkor kezdhetjük elölről a szabadalmaztatási folyamatot, hanem mert nem olcsó maga az eljárás sem, továbbá megelőzhet minket a konkurencia és levédetheti a mi ötletünket.

Szeretne többet megtudni a védjegyeztetési és szabadalmaztatási folyamatokról? Szeretné tudni, hogy hogyan megvalósítható a gyors levédetés?

Keresse fel szakértőinket!

Akik már minket választottak

és még sokan mások…

Legyen Ön a következő!