Korábbi cikkeinkben írtunk már szabadalombitorlás és védjegybitorlás témakörben, de pár dologra nem tértünk ki.

Mi az a szabadalom?

Mielőtt a szabadalombitorlás jogi szabályozásra kitérnénk, határozzuk meg pontosan, hogy mi is az a szabadalom.

Szabadalom lehet minden, ami

  1. új,
  2. feltalálói tevékenységen alapuló,
  3. iparilag alkalmazható műszaki megoldás.

Ha létrehozunk valamit, ami a fenti feltételeknek megfelel, akkor arra szabadalmi oltalmat igényelhetünk. Ilyen esetben mi leszünk a szabadalmasok.

Szabadalmi oltalom

  1. a szabadalmasnak jogot biztosít, hogy a találmányát hasznosítsa, vagy ennek hasznosítására másnak engedélyt, úgynevezett licenciát adjon.
  2. a szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 éven át tart
  3. amennyiben valaki szabadalombitorlást követ el, a szabadalmas jogi eszközökkel élhet a bitorló ellen. Erre a hazai és EU-s jogok adnak lehetőséget.

(fontos tudni, hogy a szabadalmas évente köteles a jogszabályban megállapított mértékű fenntartási díjat fizetni az államnak, ennek hiányában a szabadalom megszűnik)

Mikor szűnhet meg a szabadalom?

Három esetben szűnhet meg szabadalmunk. Amennyiben ez megtörténik, ötletünk szabadon felhasználható és nem követ el szabadalombitorlást, aki felhasználja találmányunkat.

Mik ezek az esetek?

  • Lejár az oltalmi idő
  • Éves díjat nem fizetik meg
  • Megsemmisítik a szabadalmat

Mi a teendő, ha ellenünk indítanak szabadalombitorlási eljárást?

Sajnos velünk is előfordulhat, hogy szabadalombitorlási perben mi leszünk az alperesek. Ilyenkor nem sokat számít, hogy jó-, vagy akár rosszhiszemű szabadalombitorlók vagyunk, mert az eljárás hasonló lesz.

Amennyiben viszont nem perelnek be minket, hanem csak felszólító levelet kaptunk, akkor tegyünk a következő módon:

  • Keressünk egy felkészült és tapasztalt szabadalmi ügyvivőt. Ilyenkor fontos, hogy minél előbb lépjünk, hogy az ügyvivőnk alaposan fel tudjon készülni, tehát ne halogassuk ezt sokáig.
  • A szabadalmi ügyvivő ekkor ellenőrzi, hogy a másik fél által benyújtott szabadalom érvényes-e (ha nem, akkor nincs több teendőnk), illetve mi az ő fő igénypontja, továbbá mi tényleg megvalósítottuk-e a benne foglaltakat.
  • Végeztessünk szabadalomkutatást a témában. Talán találunk egy hasonló eljárást, megoldást, mely a szabadalom elsőbbségi napját megelőzően nyilvánosságra került.
  • Ügyvivőnkkel tanulmányoztassuk át a másik fél SZTNH-nál (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) vezetett aktáját, különös tekintettel a szóban forgó szabadalomra.
  • Ha az újdonság ereje, vagy a feltalálói vonatkozása kevés az adott szabadalomnak, akkor lehetőségünk van akár megsemmisítési eljárást is indítani a szabadalom ellen. Ilyenkor a bíróság felfüggeszti a bitorlási pert, amíg a megsemmisítési eljárás végeredménye ki nem derül.
    A megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik.

Egy szabadalombitorlási per nagyon sokáig is elhúzódhat. Ha belevesszük a megsemmisítési eljárást és az első és másodfokú pert, akkor akár hosszú évekről is beszélhetünk. Természetesen egy jó szabadalmi képviselő hatalmas segítség lehet számunkra, aki az érdekeinket szem előtt tartva, a lehető leggyorsabban pontot tehetünk az ügy végére.

Mit követelhetünk a bitorlótól, ha minket károsítottak meg?

Ha a mi szabadalmunkkal élnek vissza, akkor mi is élhetünk a polgári jogi eszközökkel. Először megpróbálhatunk peren kívül megegyezni, de ez sajnos csak ritkán vezet eredményre. Ezt követően jogi útra is terelhetjük az esetet.

  • Kérhetjük a bíróságtól a szabadalombitorlás megállapítását.
  • Kérhetjük, hogy szabadalombitorlót tiltsák el a további jogellenes magatartástól.
  • Kérhetjük a bitorlásból származó bevétel feltárását.
  • Kérhetjük a bitorlás által létrejött termékek lefoglalását és megsemmisítését.
  • Kérhetjük, hogy a szabadalombitorló számoljon be a tevékenységéből származó üzleti kapcsolatairól.
  • A PTK szerint kártérítést is követelhetünk.

Hogyan zajlik egy szabadalombitorlási per?

A szabadalombitorlási per első tárgyalásán a bíró ideiglenes intézkedéssel tiltó végzést hozhat a bíró, ha a felperes igényli. Ilyenkor a szabadalombitorlási tevékenységet további intézkedésig meg kell szüntetni.

Az ügy további, érdemi kérdéseit a bíróság a későbbi tárgyalásokon válaszolja meg. Ez az időszak több hétig, hónapig is eltarthat. A szabadalombitorlási per értelmezésében nagyon fontos, hogy rendszeresen egyeztessünk a szabadalmi ügyvivőnkkel, ügyvédünkkel.

A perek jogorvoslata egyfokú, tehát szabadalombitorlás megállapítása esetén a perben résztvevő feleknek csak egy lehetőségük van a fellebbezésre. A fellebbezés során már nem kell tartani tőle, hogy sokáig húzódik a döntéshozás, mert a fellebbviteli bíróság rendszerint gyorsan eljár.

Ideiglenes intézkedés

A szabadalom birtokosa (szabadalmas) kérheti a bíróságtól az eltiltó, lefoglaló végzés kibocsátását a bitorlási per során. Ehhez azonban fontos a felperesnek bizonyítania, hogy a termék szabadalmi oltalom alatt áll és az alperes a szabadalmi oltalommal védett terméket árulta, vagy hirdette.

Az ideiglenes intézkedés nem tart hónapokig, hiszen az eljáró bíróság soron kívül dönt.

Bármikor benyújthatjuk az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmet?

Elméletileg igen, tehát határidőhöz nincs kötve az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtása, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság rendszerint akkor ítél a felperes számára kedvezően, ha a bitorlás tudomásul szerzésétől számított két hónapon belül benyújtja ez irányú igényét.

Amennyiben a bitorlás már fél évnél hosszabb ideje valósul meg, a végzés kibocsátásának csökken az esélye. A szabadalmasnak ilyenkor bizonyítania kell, hogy a felperes, szabadalombitorlásból bekövetkezett hátrányai nagyobb mértékűek, mint amit az alperes (bitorló) előnyei kitesznek.

A tapasztalatok szerint igen nagy szórás mutatkozik az elsőfokú döntés meghozásáig. Ez függ a bíróság gyorsaságától, az ügy és a szabadalom, valamint a bitorlás tényének egyértelműségétől. De általában elsőfokú döntést 2-3 hónap alatt meg is kaphatjuk.

Először továbbítják a kérelmező beadványát a bitorlónak (alperesnek), akinek rövid határideje van válaszolni. Amennyiben erre nem érkezik válasz, akkor a bíróság a felek meghallgatása nélkül is bocsáthat ki végzést. Erre azonban ritkán van példa.

Amennyiben az alperes válaszol a megkeresésre, akkor két hónapon belül tárgyalást tűznek ki, mely a bírósági meghallgatást szolgálja. Az ideiglenes végzés elrendeléséről a bíróság a meghallgatást követően dönt (ha bonyolult az eset, akkor pár hétre szüksége lehet a bíróságnak).

Az ideiglenes intézkedés azonnal végrehajtandó, viszont az alperes nyújthat be fellebbezést. Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezés további 50-90 napot vehet igénybe.

Ideiglenes intézkedés – biztosítékadás

Amennyiben az alperes tudja igazolni, hogy az ideiglenes intézkedés miatt kárt fog szenvedni, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy a felperestől biztosítékot kér letétbe (ennek felső határa nincs). Erre azért van szükség, mert ha kiderül, hogy a felperes elleni ideiglenes intézkedés nem volt jogos és az ideiglenes intézkedés miatt kára származott, akkor ebből lehet kárpótolni.

Szabadalombitorlási eljárás során a szabadalom súlyától és annak értékétől függően igen magas, akár több milliós összeget is kérhet a bíróság biztosítékadásként. Amennyiben a biztosítékot nem fizetik ki, akkor a végzésbe foglalt szankció, az ideiglenes intézkedés nem lép érvénybe.

Szabadalombitorlás bizonyítása

A polgári perek során általános, hogy a felperesnek van bizonyítási kényszere. Ezért fontos, hogy ha szabadalmunkkal visszaélnek, akkor minden bizonyító erejű adatnak a birtokában legyünk, hogy számunkra pozitív legyen a per lefolyása. Ebben nagy segítséget nyújthat a szabadalmi ügyintézőnk, illetve ügyvédünk.

Felfüggesztés

A szabadalombitorlási és szabadalom megsemmisítési ügyekben ugyanaz a bíróság jár el Magyarországon. Bár fontos tudni, hogy megsemmisítés esetén elsőfokúan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) hoz döntést, a bíróságra csak a fellebbezést követően jut el az eset.

Amennyiben az ügyben érintett szabadalom megsemmisítését kezdeményezték, akkor a bíróság általában felfüggeszti a szabadalombitorlási pert a jogerős ítéletig. Ez nincs előírva, de a gyakorlat ettől ritkán tér el.

Amennyiben az ideiglenes intézkedés elrendelését is kérik a bíróságtól, akkor az ügyben eljáró bíróság nem függeszti fel az eljárást, amíg nem döntenek az intézkedésről. Ugyanis a bíróságnak előbb az ideiglenes intézkedésről kell döntenie és csak azután hozhat ítéletet a felfüggesztés ügyében. A gyakorlatban a bíróság nem bocsát ki ideiglenes intézkedésről szóló végzést, ha a SZTNH közben megsemmisítette az érintett szabadalmat.

A szabadalmi ügyeket a Fővárosi Törvényszéken egy erre létrehozott speciális bírói kollégium intéz. A fellebbezések innen a Fővárosi Ítélőtáblához kerülnek. A megsemmisítési eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt kezdődik, de fellebbezés esetén a Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla jár el. Szabadalom megsemmisítés esetén háromfokú eljárás lehetséges, melyből két fellebbezési lehetőségünk van.

Mi történik a per előtt?

A szabadalombitorlási per csak ritkán kezdődik a bíróságon az alperes tudta nélkül. Ugyanis az eljárás előtt írásban kell közölni a majdani felperesnek, hogy szabadalombitorlást vél és peren kívül kell megkísérelni a vitarendezést.

A PTK-ban használt eljárásjog rendszerint érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a keresetet, ha ahhoz nincs csatolva az alperesnek küldött felszólító levelünk. Noha ennek megléte szükséges, mégis előfordulhat, hogy a bíróság bizonyos esetekben eltekint ennek meglététől. Mindenképpen azt javasoljuk, hogy ennek meglétéről gondoskodjunk, hiszen ezzel gyorsabban a per végére érhetünk és a bíróság sem fog minket elutasítani.

Megsemmisítési eljárás

Az adott szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárás akkor függeszti fel és akadályozza meg az ideiglenes intézkedést, ha a SzTNH megsemmisítette a szabadalmat. Amennyiben a SzTNH még nem döntött, akkor az ideiglenes intézkedést valószínűleg el fogja rendelni a bíróság.

A szabadalombitorlási eljárás időrend és hivatalok szerint

1. Hivatali szakasz – SzTNH (7-15 hónap)
2.beadvány az SzTNH-hoz
3. az alperes reakciója 
4. válasz benyújtása a hivatalhoz
5. szóbeli tárgyalás
6. Bírósági szakasz – Fővárosi Törvényszék (2-4 tárgyalás), első fok (12-24 hónap) ha fellebbeznek az SzTNH határozatával szemben
7. Elsőfokú bírósági ítélet
8. Fővárosi Ítélőtábla (1 tárgyalás), második fok, ha fellebbeznek az elsőfokú bírósági ítélet ellen
9. Másodfokú bírósági ítélet
10. Legfelsőbb Bíróság (rendkívüli jogorvoslat esetén)

A szabadalombitorlás vonatkozó törvényei

1995. évi XXXIII. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról

  1. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;

b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül – másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

Találmánybitorlás

  1. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Szabadalombitorlás

§ (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Bitorlás

  1. § (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás:

a) a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás,

b) a szabadalmazható találmány,

c) az oltalmazható növényfajta,

d) az oltalmazható használati minta,

e) az oltalmazható formatervezési minta,

f) a mikroelektronikai félvezető termék oltalmazható topográfiája.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

  1. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása

  1. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából

a) az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz,

b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

(4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

  1. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát
  2. a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,
  3. b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el.

(3) Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) E § alkalmazásában

a) iparjogvédelmi oltalom:

aa) a szabadalmi oltalom,

ab) a növényfajta-oltalom,

ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

ad) a védjegyoltalom,

ae) a földrajzi árujelző-oltalom,

af) a formatervezésiminta-oltalom,

ag) a használatiminta-oltalom,

ah) a topográfiaoltalom;

b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás.

Versenytárs utánzása

  1. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

 

Szabadalombitorlóval akadt dolga, vagy éppen Önt vádolják szabadalombitorlással?

Jöjjön el ingyenes szakértői konzultációnkra!

ÉRDEKEL!