Cégünk értékét nem csak az anyagi, megfogható javak jelentik, hanem a szellemi, immateriális javak is.

Mi is az a szellemi termék?

A szakirodalom szerint a szellemi termékek olyan tartós, nem anyagi (materiális) javak, amelyek felhasználásával, vagy alkalmazásával hasznosítható anyagi és nem anyagi javak állíthatóak elő.

A szellemi termék egy jogi kifejezés, melyre a számviteli törvény nem ad ugyan pontos meghatározást, de a tételes felsorolásból már körvonalazódhat, hogy mit is jelent.

Mi tartozik a szellemi termék alá?

  • találmány
  • szabadalom és ipari minta
  • szerzői jogvédelemben részesülő software termékek
  • egyéb, a többi kategóriába nem sorolható szellemi alkotások
  • jogvédelemben nem részesülő, de a titkossága miatt egyedi javak: know how, gyártási eljárás
  • védjegy
  • márkanév

Ezek egy része akár vagyoni értékkel is bírhat.

Miért fontos szellemi termékünk védelme?

Az innovatív üzleti, termelési ötletünk kincset érhet. Szerencsére az elképzeléseinket, újításainkat szellemi tulajdonként is levédhetjük. Legyünk óvatosak és csak akkor osszuk meg külső féllel gondolatainkat, ha már gondoskodtunk annak megóvásáról.

A szellemi termékek esetében igen nehéz, gyakran lehetetlen hitelt érdemlően bizonyítani, hogy hozzánk tartozik, ha nem áll az törvényi védelem alatt.

Azért is fontos szellemi termékünk megóvása, mert valójában ez az egyetlen tényező, mely megkülönböztethet minket konkurenciánktól.

Szellemi termékek 3 kategóriája

Üzleti stratégiák

Ide tartozik az üzleti titok, speciális szakismeret, titoktartási megállapodások és a termeléssel kapcsolatos egyéni eljárások.

Ipari tulajdon

Az ipari tulajdonhoz sorolhatjuk a találmányokat (szabadalom), védjegyeket, ipari mintákat, de akár új nemesítésű növényfajtákat, vagy földrajzi árujelzőket is.

Szerzői jogvédelemmel óvott művészeti alkotások

Irodalmi, művészeti alkotások, zeneművek, TV-s műsorok, szoftverek, adatbázisok, építészeti tervek, reklámok és egyéb multimédiás tartalmak.

találmány levédése banner

Ki szabályozza a levédést?

A szellemi tulajdonokat a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) által meghatározott jogok alapján tudjuk levédeteni.

Azonban ezeket a szellemi tulajdon-jogokat elsősorban mégis a tagállamok nemzeti rendeletei és törvényei védik, nem pedig az EU-s jogszabályok. Ennek köszönhető, hogy az egyes EU-s országokon belüli különbségek miatt igen költséges, bonyolult és hosszadalmas, viszont egy egységes EU-s védelem alá helyezéssel rengeteg időt és pénzt spórolhatunk meg.

Tehát amennyiben nemzetközi színtéren helyeznénk oltalom alá szellemi termékünket, mindenképpen vegyük figyelembe ezt a lehetőséget is.

Európai Uniós kiterjesztés

Az uniós nemzetközi védjegykiterjesztés módot ad rá, hogy egy bejelentést kell tenniaz Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUPIO) és a bejelentési eljárást követően mindegyik EU-s országban védelmet élvezhetünk.

Több lehetőségünk is van szabadalmat szerezni az EU-n belül. Egyik ilyen a nemzeti szabadalom bejelentése a kiválasztott ország szabadalmi hivatalánál, a másik lehetőség pedig az európai szabadalom bejelentése az Európai Szabadalmi Hivatalnál.

Szellemi termékkel való visszaélés, hamisítás

Hiába szabályozzák egyre szigorúbban, a hamisítás és a szellemi kalózkodás virágzik világszerte.

Hamisítás: védjeggyel ellátott termékek másolatainak engedély nélküli előállítása
Szellemi kalózkodás: szellemi tulajdon-jog által óvott alkotás engedély nélküli másolata

Ezek a tevékenységek hatalmas veszélyt rejtenek, hiszen a termékfejlesztésben, innovációban, újításokban érdekelt cégek versenyelőnyét lovagolják meg és veszik el az újító cégek érdekét a fejlesztésektől. Továbbá káros hatással van a gazdasági növekedésre, munkahelyekre, a fogyasztók egészségére és biztonságára.

A hatóságok próbálnak fellépni ellenük és olyan rendelkezéseket hoznak, melyek megnehezítik az illegális piaci résztvevők helyzetét. Az adott EU-s tagállam jogszabályainak megfelelően a hamis áru származási helyétől függően az alábbi hatáságoknál kérhetik az oltalommal rendelkező cégek az intézkedést: vámhivatal, piacfelügyelet, rendőrség, szabadalmi- és védjegyhivatal.

Továbbá mód van peren kívüli eljárásra is, amennyiben mindkét fél hajlik a megegyezésre.

Ön is tart tőle, hogy szellemi termékével más gazdagszik meg? Szeretné biztonságban tudni ötletét?

Vegyen részt ingyenes konzultációnkon és tudja meg, hogyan óvhatná meg hatékonyan ötletét, ezzel biztosítva piaci versenyelőnyét!

 

ÉRDEKEL!