Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala logója.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala logója.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH; a köznyelvben gyakran, régi neve után Szabadalmi Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért (ezen belül az iparjogvédelemért és a szerzői jogért) felelős magyar kormányhivatal.

Elnöke 2019. március 15-étől Pomázi Gyula Zoltán.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2015 végén Budapest VIII. kerületében, a II. János Pál pápa tér 7. sz. alatt kapott új helyet, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egykori székházában.”

Forrás: Wikipédia

A Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatalával szorosan együttműködnek a szabadalmi és védjegyeztetési szakértők.

Mit jelent az, hogy szellemi tulajdon?

A szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit érjük. Ebbe a fogalomkörbe tartoznak a találmányok, a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák, valamint az irodalmi és művészeti alkotások.

A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok, vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.

Fontos ezek megóvása, hiszen akár egy új, korszakalkotó találmány is megformálódhat a fejünkben, de lehet, hogy egy zseniális szlogen az, ami eszünkbe jutott.

A saját szellemi tulajdonukat a törvény védi, a szellemi tulajdon két fő ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják. 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az a szerv, amely a szellemi tulajdont hivatott óvni. 

Hogyan védhetem meg szellemi tulajdonomat – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala?Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala táblája.

A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amely 1896 óta szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét.

A szellemi tulajdon megóvása mindenekelőtt arra szolgál, hogy megőrizzük az alkotó által létrehozott értéket, tudást, találmányt, művészetet, technológiát, felfedezést, hogy erkölcsileg és anyagilag elismerést nyerjenek.

A szellemi tulajdon védelme ennek megóvását biztosítja. Megóvni úgy tudjuk a szellemi tulajdonunkat, hogy ötleteinket szabadalmaztatjuk, vagy védjegyoltalommal védjük.  

A szellemi tulajdon védelme teremti meg az egyensúlyt és kapcsolatot az új megoldásokat, innovációkat létrehozó alkotók érdeke és a közérdek között annak céljából, hogy elősegítse egy olyan környezet létrejöttét, amely a kreativitás, kezdeményezőkészség és az innováció virágzására épül.

A világban sajnos rengeteg a szabadalom bitorló, akik más ötleteivel szeretnének hírnevet és vagyont szerezni. Érdemes ezt mindig szem előtt tartani és megelőzni a lehetőséget, hogy más ezzel visszaéljen.

Miért érdemes szakértőt megbízni, hogy valamilyen ötletünket, szellemi termékünket oltalom alá helyezzük?

Amennyiben szabadalmat, védjegyet szeretnénk oltalom alá helyezni, akkor annak ügyintézésében mi magunk is eljárhatunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, de jobb kétszer meggondolni, hogy tapasztalat nélkül nekivágunk-e a procedúrának. Az oltalom alá helyezés során ugyanis nem csak egy rövid formanyomtatványt kell kitölteni, hanem egy felettébb részletes feltételrendszernek kell eleget tennünk.

Ebben benne van, hogy a már meglévő védjegyekkel, szabadalmakkal nem lehet egybeesés, illetve a beadványunknak jogi környezetben is pontosnak, kizárólagosnak kell lennie, hogy később ne lehessen azt “kiforgatni”, vagy “félreértelmezni”.

Ebben tudnak segíteni szakértőink, akik kapcsolatot tartanak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, továbbá munkánkat elvégzik. Ez egyrészt kényelmes, másrészt nagyon biztonságos is. A hivatal formai hibák miatt elutasíthatja a magánbejelentők kérvényeit, amit szakmai hozzáértéssel, szakértői segítséggel el lehetne kerülni. 

Ez azért is probléma, mert ilyenkor kezdhetjük elölről a szabadalmaztatási folyamatot, és nem olcsó maga az eljárás sem, továbbá megelőzhet minket a konkurencia és levédetheti a mi ötletünket.

Mit lehet szellemi tulajdonként levédetni?

Ahogy fentebb írtuk, a szellemi tulajdonukat a törvény védi, a szellemi tulajdon két fő ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják. 

Az iparjogvédelem, a polgári jog egyik sajátos részterülete. Az iparjogvédelem abszolút szerkezetű, ez annyit jelent, hogy a jogosultja csak és kizárólag egyedül jogosult a az adott dolog használatára.

Iparjogvédelmi oltalmi formák az alábbiak:

  • Szabadalom
  • Formatervezési minta
  • Földrajzi árujelző
  • Használati minta
  • Védjegy

Szerzői jogi oltalmi formák

  • Önkéntes műnyilvántartás

A szellemi tulajdon levédése más, mint a márkanév levédése?

A márkanevet, annak megjelenési módját védjegyként lehet levédetni. A védjegy iparvédelmi jogi formának minősül, tehát védjegyként védjegy bejelentési eljárással helyezhető oltalom alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában ugyanúgy, ahogy egy korszakalkotó találmány. Mindkét forma, a márkanév és a találmány is szellemi tulajdonnak minősül. 

A különbség pl. egy találmány és a márkanév levédése között az oltalmi forma, amit kapnak, a találmány szabadalmi oltalom alá kerül, a márkanév pedig védjegyoltalom alá. 

Mi az iparjogvédelem?

Az iparjogvédelem a műszaki jellegű szellemi alkotások, valamint az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (árujelzők) jogi oltalmát biztosító jogintézmény.

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: 

  • találmányok, melyekre szabadalmi oltalom kérhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában történő eljárás során
  • használati minták, 
  • formatervezési minták (dizájn),
  • növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

Mi a találmány és mi a szabadalom?

Találmánynak hívjuk a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldást; az azon fennálló jogi oltalom neve pedig szabadalom vagy szabadalmi oltalom.

A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre és húsz évre szól, amelyet követően a találmány közkinccsé válik.

A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A termékek és a technológiák piacán a szabadalommal elért előnyösebb pozíció hozzájárul ahhoz, hogy a szabadalmas számára megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések. 

Mi a szerzői jog?

A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket.

A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése, támogatása.

Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét jelentő jogdíjak ellentételezik a szerzői, alkotói ráfordításokat.

Mit lehet szerzői joggal védeni?

Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. 

Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy a fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.

A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. Számos iparág épül a szerzői jogi védelemre, így pl. a zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós- és televíziós műsorszolgáltatás, a szoftveripar, a filmgyártás. 

Szerzői jog védi még a zenészek, színészek előadásait, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorait is.  

A fentebb említett művek jegyzékbe vétele önkéntes műnyilvántartásba vehetők. 

Önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek.

Honnan tudhatom, hogy más már nem találta ki az ötletemet?

Védjegyként védhető le a név- és logó ötlete, egy szlogen vagy márkanév ötlete, termékek neve, stb. A védjegy a legtöbb vállalkozás számára igen értékes tőke, mivel a fogyasztók, vásárlók hajlandóak többet fizetni bizonyos védjegyekkel megjelölt termékekért. 

Ha van ilyen védjegy ötlete, első lépésként  a bejegyeztetés előtt a védjegykutatást végzünk hazai és nemzetközi rendszerekben, amely segítségével megbizonyosodhatunk arról, hogy levédeni kívánt ötletünknem ütközik-e másnak már bejegyeztetett védjegyével, egyedi szereplői leszünk-e a piacnak ezzel a névvel, logóval, márkával, nem találta-e ki már más. 

Milyen kapcsolatban van irodánk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a lakosság számára nyitva van. Tehát az ügyfélfogadási időben magunk is felkereshetjük bizonyos osztályait: ügyfélszolgálat, iktató, iparjogvédelmi lajstromvezetési osztály, Frecskay János Szakkönyvtár.

Szakértőink napi kapcsolatban vannak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, ezért hatékony segítséget tudnak nyújtani minden olyan oltalmi forma megszerzésében, amelyet fentebb részleteztünk, legyen szó akár szabadalmi oltalomról, akár védjegyeljárásról vagy önkéntes műnyilvántartásba vételről!