Mindenki hallott már a szerzői jogokról, a laikusok is ismerik többé-kevésbé a fogalmát, hatáskörét. Természetesen laikusok definíciója nem minden esetben pontos, viszont az, hogy már a társadalom széles körében ismert fogalomról van szó, megmutatja, hogy milyen fontos is ez a témakör.

Mit jelent a szerzői jog?

A szerzői jog célja a szellemi alkotás ösztönzése, az alkotók és műveik biztonságának garantálása. A szerzői jog nem csak az alkotókat és műveket hivatott védeni, hanem számos más iparág működését is a szerzői jog biztosítja: zeneipar, könyvkiadás, rádió és TV műsorszolgáltatás, filmgyártás, szoftverpiac és egyéb, művészeti alkotótevékenységhez kötött területek (szobrászat, fotózás, festés stb.)

Szerzői jogban részesülnek: irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, továbbá a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítmények (például egy zenemű eljátszása).

A szerzői jog vagyoni és személyhez fűződő jogokat is tartalmaz. A művek felhasználásának ellenértékét, a szerzői és alkotói ráfordításokat a jogdíjak fedezik.

Mit óv a törvény és milyen jellegű alkotásokat véd a szerzői jog?

A szerzői jogok védelme az 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározottak szerint

  • irodalmi
  • tudományos
  • művészeti (szépirodalmi, zene, film, festészet, szobrászat stb.) alkotások
  • szoftverek
  • adatbázisok stb.

védelmére terjed ki.

A törvény nem csupán a műveket védi, hanem azok átdolgozására is kiterjed, ha azoknak egyéni és eredeti jellege van (és ha ehhez az eredeti szerző hozzájárult). Az átdolgozás szabályait kell akkor is alapul venni, ha a művet feldolgozzák, illetve lefordítják, ha ezek eredményeként egy új mű születik meg.

Az úgynevezett szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek. Úgy mint zenészek és színészek tevékenysége, hangfelvételek, rádió- és TV műsorok is.

Mi alapján illeti meg az alkotásokat a jogi védelem?

A jogi védelem feltétele, hogy az alkotás egyéni és eredeti jellegű alkotás legyen.

Egyéni jelleg:

Akkor áll fenn, ha az alkotás körülményei között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyénileg választ ki egy módot és az alapján hozza létre az alkotást.

Ez elsőre érthetetlennek tűnik, de ezernyi festő több millió képet festhet úgy, hogy abból ne legyen kettő ugyanaz, míg vannak olyan folyamatok, ahol nem célszerű az ideális megoldástól eltérni (műszaki megoldások).

Eredeti jelleg:

Ez pusztán annyit jelent, hogy a művet a szerző alkotta meg és hozta létre, nem pedig egy korábban már létező mű másolatáról van szó.

A szerzői jogi védelem minden esetben az adott gondolat egyéni formába való öntését védi, nem pedig a mű alapjául szolgáló tartalmat.

Esztétikai kritériumok:

A szerzői jogi védelem nincs összefüggésben a mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, valamint a színvonalára vonatkozó értékítélettől. Tehát teljesen mindegy, hogy milyen különleges művészi színvonal, vagy kreativitás áll a háttérben.

A szerzői jog tehát független az esztétikai, művészi értéktől, ezek azonban a piaci értékesíthetőséget nagyban befolyásolják.

Mikortól él a szerzői jogi védelem?

A törvényi védelemhez nincs szükség hatósági eljárásra, vagy ahhoz, hogy a művet bejelentsék, nyilvántartásba vegyék. A jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttének pillanatától él.

De ez hogyan bizonyítható?

Sajnos nehezen, ezért a szabadalmi hivataltól igényelhetjük, hogy vegyék nyilvántartásba alkotásunkat. Ez bizonyítja, hogy az adott mű adott tartalommal és adott időpontban létezett már. Ez azért lehet hasznos, mert -ha a mű történetesen a miénk- nagyon nehéz bizonyítani peres eljárás esetén hogy kié az eredeti alkotás.

Mire jó a C-jel?


Az a közhiedelem, hogy akkor áll szerzői jogvédelem alatt egy termék, ha rajta van a híres C-jel. Azonban ez nincs így. A Copyright csupán az alkotás megtekintőjének ad információt arról, hogy a szerző fenntartja jogait és a mű felhasználásához engedélyt kell kérni. A művek felhasználásához egyébként is szükséges az alkotó beleegyezése, a C-jel csupán egy figyelmeztetés, továbbá plusz információt szolgáltathat, hogy a felhasználáshoz kihez kell fordulni.

Meddig tart a művek szerzői jogi védelme és mikortól használható fel szabadon?

A szerzői jog csak bizonyos ideig védi az adott művet és a szerzőt, ez 70 évet jelent. Ez a 70 év a szerző (több szerzőtárs esetén az utolsó élő szerző) halálát követő első naptól kell számolni. Amennyiben ismeretlen a szerző, akkor a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kell számolni.

Ezt követően a mű közkinccsé válik, tehát mindenki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos kitétel, hogy amennyiben az elhunyt szerző emlékét sértik, vagy az eredeti szerző névfeltüntetési kötelezettségét nem tartják be, akkor az eredeti szerző örököse, illetve a jogkezelője felléphet a jogsértő magatartás ellen.

Szerzői jog esetén milyen jogok illetik meg a szerzőt?

A szerzői jog vagyoni és személyhez fűződő jogokat is biztosít a szerzőnek. Amennyiben más használja fel ezt a művet, ahhoz a szerző engedélye kell, továbbá a szerzőnek joga van jogdíjat kérni érte.

Mik ezek a tevékenységek?

  • Többszörözés
  • Terjesztés
  • Nyilvánosságra hozás
  • Nyilvánosság felé való közvetítés sugárzással, vagy egyéb módon
  • Átdolgozás
  • Kiállítás

Hogyan használható fel más műve?

Amennyiben a szerző halála után eltelt 70 év, utána műve közkinccsé minősül és szabadon felhasználható.

Ez előtt azonban vagy szerző, vagy (ha nem telt el 70 év az esetleges halálától számolva) az örököse adhat engedélyt a mű használatára.

Hogyan zajlik az engedélyeztetés?

Az egyéni engedélyeztetés keretében a feleknek felhasználási szerződést kell kötniük. A szerződésnek tartalmaznia kell:

  • a mű pontos megjelölését
  • a felhasználás módjának, idejének, területi hatályának pontos meghatározását
  • a felhasználás ellenértékét

A másik eset, amikor nem az alkotó engedélyezi a felhasználást, hanem a közös jogkezelő. Ez akkor jellemző, amikor nehézkes lenne a felhasználónak szerződni. Ez általában a felhasználások, vagy a felhasználók nagy száma miatt célszerű: például rádióadók esetében a napi több száz dal lejátszása miatt.

Ilyenkor a díjazás mértékét törvényben meghatározott díjszabások írják elő.

Milyen esetben nem kell engedély egy védett mű felhasználásához?

Vannak esetek, amikor nem kell külön engedély a mű felhasználásához a védelmi idő lejárta előtt sem.

Ilyen felhasználás lehet:

  • idézés, mű részletének felhasználása: a mű célja és jellege indokolt mértékben és terjedelemben való, az eredetinek megegyező idézése
  • átvétel: oktatási célra, vagy tudományos kutatás céljára felhasznált átvétel forrásmegjelöléssel
  • iskolai felhasználás keretében – bár az átdolgozott mű létrehozásakor az eredeti mű szerzőjének tudomása és engedélye is szükséges
  • magáncélú másolat: ha az nem a jövedelemszerzést, jövedelemfokozást szolgálja. A másolás kézírással, vagy írógéppel másolható. Nem vonatkozik: szoborra, épületre, szoftverre, adatbázisra stb.
  • könyvként kiadott mű egyes részei
  • nyilvános előadások egyes részei
  • stb.
találmány levédése banner

Milyen módon használhatunk fel másik művet?

  • csak a részleteit használhatjuk fel
  • célhoz kötöttség, azaz az átvevő művet csak indokolt terjedelemben lehet idézni
  • az idézésnek az eredeti szöveghez hűnek kell lennie
  • fel kell tüntetni a forrást és a megjelölt szerzőt
  • idézni csak saját műben lehet

Képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében az idézés nem megengedett, hanem csak a szerző engedélyével közölhető egy mű részlete.

Hogyan lehet fellépni az ellen, aki engedély nélkül használ fel szerzői jog által védett művet?

Amennyiben művünket engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel, akkor számos lehetőségünk van, hogy kárpótlást szerezzünk.

Peren kívül

A peren kívüli eljárás során jelentősen rövidebb idő alatt orvosolhatjuk sérelmünket.

Ez esetben egy felszólító levél küldésével kell felhívnunk a jogosulatlanul használó fél figyelmét a jogsérelemre és követeléseinkre. Amennyiben a jogsértő fél közreműködő, akkor roppant gyorsan és olajozottan pontot tehetünk az ügy végére, sőt, akár szerződést is köthetünk vele a jövőben.

A másik lehetőségünk a mediáció (közvetítői eljárás). A vitás helyzet békés, peren kívüli rendezését jelenti. Ilyenkor egy semleges harmadik fél kerül bevonásba, aki elősegíti az egyezség megkötését.

Előnye, hogy jóval olcsóbb, mint a bíróság és együttműködő felek esetén sokkal gyorsabban pontot tehetünk az ügy végére, mintha jogi útra terelnénk az ügyet.

Peres eljárás

Polgári jogi eljárás során az alábbi igényeket támaszthatjuk a jogsértő féllel szemben:

  • jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását
  • a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
  • a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
  • a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
  • stb.

Büntetőjogi eljárás során büntető szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. Ilyen esetekben a NAV jár el és náluk tehető meg a feljelentés is.

Az alábbiak esetében járhat el a NAV:

  • bitorlás
  • szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
  • védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása
  • jogkezelési adat meghamisítása

100.000 Ft-t meg nem haladó vagyoni hátrány esetén szabálysértésnek minősül a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése.

Interneten történő szerzői jog megsértése

Ilyenkor az internet szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépnünk. Az értesítési-eltávolítási eljárás keretében könnyen és gyorsan elérhető, hogy a jogsértő magatartás megszűnjön.

Az Ön szerzői jogával is visszaéltek? Ötletünket nem csak a szerzői jog védheti, hanem a sokkal komolyabb hatáskörű szabadalmi és védjegyeztetési eljárás keretében bebiztosíthatjuk ötletünket, termékünket!

Szeretne többet megtudni a védjegyeztetési és szabadalmaztatási folyamatokról? Keresse fel szakértőinket!

ÉRDEKEL!