Az európai uniós védjegy egy olyan speciális védjegy, mely az EU minden tagországában egységesen fennáll és minden tagországban védelmet biztosít.

Mit ad nekünk az uniós védjegy?

Az Európai Unió rengeteg gazdasági lehetőséget biztosít számunkra, a csatlakozást követően egy hatalmas új piac nyílt meg előttünk.

Az uniós védjegy, hasonlóan a magyarországi védjegyoltalomhoz, törvényi biztonságot nyújt számunkra, hogy szellemi termékünket nem lophatják el, nem használhatják fel.

A szellemi termék hatalmas érték lett a XXI. században. Ez garantálja versenyelőnyünket a konkurenciáinkkal szemben, ezért roppant fontos, hogy azt védjegy, vagy szabadalmi oltalom formájában védetté tegyük.

Miért jött létre az uniós védjegy?

Az uniós védjeggyel az EU célja az volt, hogy biztosítsa az egységes belső piac működését és megkönnyítse az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a tagállamok között.

Az EU-s védjegyrendszer három pilléren nyugszik: egységesség, autonómia, együttélés.

Egységesség: az oltalmat területi alapon nem lehet megosztani.

Autonómia: az EU-s védjegyet kizárólag az európai uniós védjegyrendelet szabályozza.

Együttélés: az uniós védjegyrendszer a tagállami védjegyrendszerekkel párhuzamosan él és működik.

Az európai uniós védjegyrendszert a spanyolországi alicantei székhelyen található Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) dirigálja, mely 1996. január elseje óta intéz európai uniós védjegyrendszereket.

 

Uniós védjegy előnyei-hátrányai

Az EU-s védjegy nem a nemzeti védjegyeket váltja ki, hanem azzal párhuzamosan létezik. Az uniós védjegy sajátosságainak köszönhetően a védjegyeztetők szempontjából előnyökkel és hátrányokkal is jár.

Előnyként könyvelhetjük el, hogy egyetlen bejelentéssel és egy egységes eljárással az EU összes tagállamában védjegyoltalmat  szerezhetünk. Az így létrejött oltalom az összes tagországban egységes, azt területi alapon nem lehet megosztani.

Ez anyagilag és időben is nagy megtakarítást jelent, hiszen, ha az EU-s védjegy oltalmában változás történik, akkor az minden tagországban egységesen következik be, ezért nem szükséges országonként külön-külön eljárni a védjegyeztetési ügyintézéssel.

Természetesen az uniós védjegy pár bürokratikus nehézséggel is jár a rengeteg előny mellett, ezeket fontolóra kell vennünk, mielőtt belevágunk, hogy szellemi termékünket ekként is megóvjuk.

Az egész uniós védjegybejelentést el kell utasítani, ha olyan kizáró ok merül fel, amely akár csak egyetlen tagállamban is lehetetlenné teszi a védjegyeztetést. Sőt, hasonló okból szűnhet meg egy már védjeggyel ellátott termék oltalma, ha egy tagországban lajstromozást ellehetetlenítő ok áll fenn.

Természetesen ez okozhat kellemetlenséget, de ilyen szituációkra is gondoltak a jogalkotók. Ugyanis az európai uniós védjegy és a tagállami védjegyrendszer között van “szabad átjárás”, tehát megvan a lehetőség arra, hogy az elutasított EU-s bejelentést, vagy megszüntetett védjegyet nemzeti védjegybejelentéssé alakítsák, mely megfelel az adott ország feltételeinek.

 

Mi a kapcsolat az uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszer között?

Az uniós védjegy nem azért jött létre, hogy megszüntesse és felváltsa a nemzeti védjegyrendszert, hanem azért, hogy kiegészítse azt és a védjegyeztetők igényeit jobban kiszolgálja a rendszer.

A nemzetközi vállalkozások döntő része nem képes az összes tagországban jelen lenni, ezért a jogosultaknak nem lenne szükséges minden tagállamban védjegyeztetni. Továbbá egy vállalkozás, amelyik mindegyik tagországban képviselteti magát, nem feltétlenül ugyanazt a védjegyet szeretné benyújtani az összes tagországban, hiszen az eu-s tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűsége más és más piaci jellemzőket eredményezhet.

Ilyen esetekben elképzelhető, hogy a vállalkozás inkább a tagállamonként külön-külön való védjegyoltalmaztatást választja.

2014. óta az Európai Közösség is részese a Madridi Jegyzőkönyvnek, emiatt az eu-s védjegyekre is lehet nemzetközi védjegybejelentést tenni és a nemzetközi védjegybejelentésben az Európai Közösséget is fel lehet tüntetni

Átjárhatóság a rendszerek között – konverzió és szenioritás

Az együttélés elve felel azért, hogy az eu-s és tagállami oltalmi rendszerek között bizonyos mértékű átjárhatóság biztosítva legyen.

Amennyiben az uniós védjegybejelentést elutasítják, vagy az eu-s védjegyoltaltalmat megszüntetik, kérhetjük termékünk nemzetközi védjegybejelentéssé történő alakítását (konverzióját) azokban a tagországokban, ahol a védjegybejelentésünk nem ütközik akadályba.

Részletkérdésnek tűnhet, de a jogalkotók a nemzeti védjegybejelentés az átalakítás során biztosították az uniós védjegybejelentés napjától lesz érvényes. Sőt, Magyarországon a konverziót követő védjegybejelentés díjkedvezményben részesül (30-50% között).

Amennyiben a konverziót már lajstromozott európai uniós védjegyen hajtják végre, akkor már egy egyszerűsített eljárással is oltalmat kaphat, tehát érdemi vizsgálatot nem végeznek rajta.

Ön is szeretné biztonságban tudni szellemi termékét és biztosítani versenyelőnyét? Vagy rendelkezik már védjeggyel, de nyitna külföldre is?

Vegye fel a kapcsolatot velünk és védjegyeztetési szakértőnk egy ingyenes konzultáció során segít Önnek!

ÉRDEKEL!